Csak az általános felvételi eljárásban majdnem háromezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a 2014-re időzített újabb ponthatáremelés - alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatt nem lehet majd bekerülni.
1490 állami ösztöndíjas, 928 önköltséges diák - az idei általános felvételi eljárásban ennyien jutottak be valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre 240 és 259 közötti pontszámmal az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint. 2014-ben nekik még a legnépszerűtlenebb szakra sem lenne esélyük bekerülni. Jövőre ugyanis emelkedik a felvételi minimumponthatár: 260 pont alatti eredménnyel senki nem kerülhet be sem alap-, sem osztatlan képzésre. Ezt a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a közepes tanulmányi eredményű diákok nem is jelentkeznek majd: 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt, akkor a felvételizők száma 140 ezerről 110 ezerre csökkent. Idén még kevesebben, összesen 95 ezren felvételiztek egyetemre, főiskolára - igaz, a csökkenésben szerepet játszik az is, hogy a vezető gimnáziumok diákjai közül is egyre többen választják a külföldi továbbtanulást a magyar egyetemek, főiskolák helyett.
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul: az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma. A minimumponthatárt 2015-ben is tovább emelik: akkor már 280, 2016-ban pedig 300 pont kell majd a bekerüléshez. Milyen változásokra kell készülniük a 2014-ben felvételizőknek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Nem egyetemre való?
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a ponthatáremelésről úgy nyilatkozott: "jobb, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való". Azok, akiknek az "egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a legújabb kormányzati tervek alapján úgynevezett közösségi főiskolákra jelentkezhetnének.
Ezek az intézmények elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, a minimumponthatárt azonban ezeken a szakokon is növelni fogják: idén még 200 ponttal be lehetett kerülni, 2014-ben azonban 220, 2015-ben már 240, 2016-ban pedig 260 pontot kell majd gyűjteniük a felvételizőknek. Az általános felvételi eljárásban összesen 230 - 187 állami ösztöndíjas és 43 önköltséges - hallgató került be 200 és 219 közötti pontszámmal. Hogyan alakítaná át a kormány a felsőoktatást? A részleteket itt olvashatjátok.
Pontszám és tudás: köszönőviszonyban sincs?
Nem biztos azonban, hogy a felvételin elért pontszám és az egyetemen nyújtott teljesítmény között szoros az összefüggés: több ELTE-s és BME-s kutatás szerint sokan érkeznek viszonylag magas pontszámmal, a természettudományi és műszaki karokon szervezett szintfelmérő teszten azonban gyenge eredményt érnek el. Azok azonban, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szintfelmérőkön és a vizsgákon is jobban teljesítenek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
