Csak az általános felvételi eljárásban majdnem háromezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a 2014-re időzített újabb ponthatáremelés - alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatt nem lehet majd bekerülni.
1490 állami ösztöndíjas, 928 önköltséges diák - az idei általános felvételi eljárásban ennyien jutottak be valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre 240 és 259 közötti pontszámmal az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint. 2014-ben nekik még a legnépszerűtlenebb szakra sem lenne esélyük bekerülni. Jövőre ugyanis emelkedik a felvételi minimumponthatár: 260 pont alatti eredménnyel senki nem kerülhet be sem alap-, sem osztatlan képzésre. Ezt a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a közepes tanulmányi eredményű diákok nem is jelentkeznek majd: 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt, akkor a felvételizők száma 140 ezerről 110 ezerre csökkent. Idén még kevesebben, összesen 95 ezren felvételiztek egyetemre, főiskolára - igaz, a csökkenésben szerepet játszik az is, hogy a vezető gimnáziumok diákjai közül is egyre többen választják a külföldi továbbtanulást a magyar egyetemek, főiskolák helyett.
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul: az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma. A minimumponthatárt 2015-ben is tovább emelik: akkor már 280, 2016-ban pedig 300 pont kell majd a bekerüléshez. Milyen változásokra kell készülniük a 2014-ben felvételizőknek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Nem egyetemre való?
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a ponthatáremelésről úgy nyilatkozott: "jobb, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való". Azok, akiknek az "egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a legújabb kormányzati tervek alapján úgynevezett közösségi főiskolákra jelentkezhetnének.
Ezek az intézmények elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, a minimumponthatárt azonban ezeken a szakokon is növelni fogják: idén még 200 ponttal be lehetett kerülni, 2014-ben azonban 220, 2015-ben már 240, 2016-ban pedig 260 pontot kell majd gyűjteniük a felvételizőknek. Az általános felvételi eljárásban összesen 230 - 187 állami ösztöndíjas és 43 önköltséges - hallgató került be 200 és 219 közötti pontszámmal. Hogyan alakítaná át a kormány a felsőoktatást? A részleteket itt olvashatjátok.
Pontszám és tudás: köszönőviszonyban sincs?
Nem biztos azonban, hogy a felvételin elért pontszám és az egyetemen nyújtott teljesítmény között szoros az összefüggés: több ELTE-s és BME-s kutatás szerint sokan érkeznek viszonylag magas pontszámmal, a természettudományi és műszaki karokon szervezett szintfelmérő teszten azonban gyenge eredményt érnek el. Azok azonban, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szintfelmérőkön és a vizsgákon is jobban teljesítenek.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
