Csak az általános felvételi eljárásban majdnem háromezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a 2014-re időzített újabb ponthatáremelés - alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatt nem lehet majd bekerülni.
1490 állami ösztöndíjas, 928 önköltséges diák - az idei általános felvételi eljárásban ennyien jutottak be valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre 240 és 259 közötti pontszámmal az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint. 2014-ben nekik még a legnépszerűtlenebb szakra sem lenne esélyük bekerülni. Jövőre ugyanis emelkedik a felvételi minimumponthatár: 260 pont alatti eredménnyel senki nem kerülhet be sem alap-, sem osztatlan képzésre. Ezt a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a közepes tanulmányi eredményű diákok nem is jelentkeznek majd: 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt, akkor a felvételizők száma 140 ezerről 110 ezerre csökkent. Idén még kevesebben, összesen 95 ezren felvételiztek egyetemre, főiskolára - igaz, a csökkenésben szerepet játszik az is, hogy a vezető gimnáziumok diákjai közül is egyre többen választják a külföldi továbbtanulást a magyar egyetemek, főiskolák helyett.
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul: az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma. A minimumponthatárt 2015-ben is tovább emelik: akkor már 280, 2016-ban pedig 300 pont kell majd a bekerüléshez. Milyen változásokra kell készülniük a 2014-ben felvételizőknek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Nem egyetemre való?
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a ponthatáremelésről úgy nyilatkozott: "jobb, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való". Azok, akiknek az "egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a legújabb kormányzati tervek alapján úgynevezett közösségi főiskolákra jelentkezhetnének.
Ezek az intézmények elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, a minimumponthatárt azonban ezeken a szakokon is növelni fogják: idén még 200 ponttal be lehetett kerülni, 2014-ben azonban 220, 2015-ben már 240, 2016-ban pedig 260 pontot kell majd gyűjteniük a felvételizőknek. Az általános felvételi eljárásban összesen 230 - 187 állami ösztöndíjas és 43 önköltséges - hallgató került be 200 és 219 közötti pontszámmal. Hogyan alakítaná át a kormány a felsőoktatást? A részleteket itt olvashatjátok.
Pontszám és tudás: köszönőviszonyban sincs?
Nem biztos azonban, hogy a felvételin elért pontszám és az egyetemen nyújtott teljesítmény között szoros az összefüggés: több ELTE-s és BME-s kutatás szerint sokan érkeznek viszonylag magas pontszámmal, a természettudományi és műszaki karokon szervezett szintfelmérő teszten azonban gyenge eredményt érnek el. Azok azonban, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szintfelmérőkön és a vizsgákon is jobban teljesítenek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
