Nem volt nagy meglepetés a spanyolérettségin: korrektek voltak a feladatok

Korrektnek tartják az idei középszintű spanyolérettségi feladatait a Cervantes Intézet nyelvtanárai, akik mindössze egy olyan feladatot találtak, amelynél két megoldást is el lehet fogadni. Délelőtt 11-kor ért véget az írásbeli vizsga, a feladatokra összesen 180 percet kaptak a diákok.

  • Eduline
Túry Gergely

Uncle Sam, Toledo, az olívaolaj és a szerencsétlenséget hozó dátumok - többek között ilyen témájú szövegeket kaptak a vizsgázók az idei középszintű spanyolérettségin, a diákoknak álomutazásokról és saját városuk bemutatásáról is kellett fogalmazást írniuk.

A Cervantes Intézet nyelvtanárai szerint a feladatsorok korrektek, a középszintnek megfelelőek voltak, a diákoknak legfeljebb a prepozíciókkal kapcsolatos feladat okozhatott nehézséget. „A témák is a diákok életkorának megfelelőek voltak, néhány szöveg viszont mintha a spanyol kultúra mélyebb ismeretét feltételezné” – mondták az eduline-nak, hozzátéve, ilyen szöveg volt például az, amely a "kedd tizenharmadikáról" szólt.

A nyelvtanárok egyetlen olyan részfeladatot – a nyelvhelyességi teszt II. feladatának 11. kérdését – találtak, amelynél két megoldás is elfogadható.

A középszintű spanyolérettségi megoldása

Olvasott szöveg értése

Nyelvhelyesség

Hallott szöveg értése

Íráskészség

A középszintű írásbeli 180 perces volt, amelyből az olvasott szöveg értését vizsgáló tesztre 60 percet, a második rész nyelvhelyességi feladatsorának megoldására 30 percet kaptak a diákok. Az ezt követő szünet után a 30 perces „Hallott szöveg értése” rész következett, végül az „Íráskészség” 60 perc időtartamú feladatsora.

Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc volt. A vizsgán ugyanezek a vizsgarészek szerepeltek ugyanebben a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc volt. Az íráskészség feladatsora esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten lehetett használni nyomtatott szótárt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.