Nem volt nagy meglepetés a spanyolérettségin: korrektek voltak a feladatok

Korrektnek tartják az idei középszintű spanyolérettségi feladatait a Cervantes Intézet nyelvtanárai, akik mindössze egy olyan feladatot találtak, amelynél két megoldást is el lehet fogadni. Délelőtt 11-kor ért véget az írásbeli vizsga, a feladatokra összesen 180 percet kaptak a diákok.

  • Eduline
Túry Gergely

Uncle Sam, Toledo, az olívaolaj és a szerencsétlenséget hozó dátumok - többek között ilyen témájú szövegeket kaptak a vizsgázók az idei középszintű spanyolérettségin, a diákoknak álomutazásokról és saját városuk bemutatásáról is kellett fogalmazást írniuk.

A Cervantes Intézet nyelvtanárai szerint a feladatsorok korrektek, a középszintnek megfelelőek voltak, a diákoknak legfeljebb a prepozíciókkal kapcsolatos feladat okozhatott nehézséget. „A témák is a diákok életkorának megfelelőek voltak, néhány szöveg viszont mintha a spanyol kultúra mélyebb ismeretét feltételezné” – mondták az eduline-nak, hozzátéve, ilyen szöveg volt például az, amely a "kedd tizenharmadikáról" szólt.

A nyelvtanárok egyetlen olyan részfeladatot – a nyelvhelyességi teszt II. feladatának 11. kérdését – találtak, amelynél két megoldás is elfogadható.

A középszintű írásbeli 180 perces volt, amelyből az olvasott szöveg értését vizsgáló tesztre 60 percet, a második rész nyelvhelyességi feladatsorának megoldására 30 percet kaptak a diákok. Az ezt követő szünet után a 30 perces „Hallott szöveg értése” rész következett, végül az „Íráskészség” 60 perc időtartamú feladatsora.

Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc volt. A vizsgán ugyanezek a vizsgarészek szerepeltek ugyanebben a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc volt. Az íráskészség feladatsora esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten lehetett használni nyomtatott szótárt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.