Romániában az érettségizők 55,4 százaléka vizsgázott sikeresen - közölte hétfőn Remus Pricopie oktatási miniszter.
Romániában az érettségizők 55,4 százaléka vizsgázott sikeresen - közölte hétfőn Remus Pricopie oktatási miniszter. A magyar többségű Hargita és Kovászna megyében idén is a román nyelvből és irodalomból bukott a legtöbb érettségiző.
A vizsgaeredmények meglehetősen nagy különbségeket mutatnak az ország megyéi között. Míg Kolozs megye a csaknem 71 százalékos sikerességi rátával a második legjobb helyet foglalja el, a lista végén szereplő Hargita megyében a vizsgázók 42,49 százaléka, Kovászna megyében pedig 42,74 százaléka ment át az érettségin.
"Továbbra is a román nyelv és irodalom jelenti a nagy gondot. Az idén vizsgára jelentkező diákoknak csak 50 százalékát engedték át románból" - nyilatkozta az MTI-nek Keresztély Irma, a háromnegyed részben magyarok lakta Kovászna megye főtanfelügyelője. Hozzátette, más tantárgyakból 70 és 80 százalék közötti volt a sikeres vizsgák aránya, magyar nyelv és irodalomból az érettségizők 90 százaléka tett eredményes vizsgát.
Keresztély Irma elmondta, óriási kihívást jelent a magyar környezetben élő, magyar anyanyelvű gyermekeknek, hogy a román anyanyelvű diáktársaikkal azonos követelményrendszernek kell megfelelniük.
A közel 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a vizsgázók 55 százalékának sikerült a román érettségije - közölte az MTI-vel Hodgyai László, a megyei érettségi bizottság titkára. A magyar nyelv és irodalom vizsgán itt a diákok mintegy 90 százaléka volt sikeres.
Az idei romániai érettségi eredmények csaknem tíz százalékkal jobbak a tavalyiaknál. A javulás okaihoz a könnyített tételek mellett az is hozzájárult, hogy az iskolák jelentős hányadában már 12. osztályban megbuktatták a diákokat, így a gyengén tanulók nem is jelentkezhettek az érettségi vizsgára.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
