Romániában az érettségizők 55,4 százaléka vizsgázott sikeresen - közölte hétfőn Remus Pricopie oktatási miniszter.
Romániában az érettségizők 55,4 százaléka vizsgázott sikeresen - közölte hétfőn Remus Pricopie oktatási miniszter. A magyar többségű Hargita és Kovászna megyében idén is a román nyelvből és irodalomból bukott a legtöbb érettségiző.
A vizsgaeredmények meglehetősen nagy különbségeket mutatnak az ország megyéi között. Míg Kolozs megye a csaknem 71 százalékos sikerességi rátával a második legjobb helyet foglalja el, a lista végén szereplő Hargita megyében a vizsgázók 42,49 százaléka, Kovászna megyében pedig 42,74 százaléka ment át az érettségin.
"Továbbra is a román nyelv és irodalom jelenti a nagy gondot. Az idén vizsgára jelentkező diákoknak csak 50 százalékát engedték át románból" - nyilatkozta az MTI-nek Keresztély Irma, a háromnegyed részben magyarok lakta Kovászna megye főtanfelügyelője. Hozzátette, más tantárgyakból 70 és 80 százalék közötti volt a sikeres vizsgák aránya, magyar nyelv és irodalomból az érettségizők 90 százaléka tett eredményes vizsgát.
Keresztély Irma elmondta, óriási kihívást jelent a magyar környezetben élő, magyar anyanyelvű gyermekeknek, hogy a román anyanyelvű diáktársaikkal azonos követelményrendszernek kell megfelelniük.
A közel 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a vizsgázók 55 százalékának sikerült a román érettségije - közölte az MTI-vel Hodgyai László, a megyei érettségi bizottság titkára. A magyar nyelv és irodalom vizsgán itt a diákok mintegy 90 százaléka volt sikeres.
Az idei romániai érettségi eredmények csaknem tíz százalékkal jobbak a tavalyiaknál. A javulás okaihoz a könnyített tételek mellett az is hozzájárult, hogy az iskolák jelentős hányadában már 12. osztályban megbuktatták a diákokat, így a gyengén tanulók nem is jelentkezhettek az érettségi vizsgára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
