Romániában az érettségizők 55,4 százaléka vizsgázott sikeresen - közölte hétfőn Remus Pricopie oktatási miniszter.
Romániában az érettségizők 55,4 százaléka vizsgázott sikeresen - közölte hétfőn Remus Pricopie oktatási miniszter. A magyar többségű Hargita és Kovászna megyében idén is a román nyelvből és irodalomból bukott a legtöbb érettségiző.
A vizsgaeredmények meglehetősen nagy különbségeket mutatnak az ország megyéi között. Míg Kolozs megye a csaknem 71 százalékos sikerességi rátával a második legjobb helyet foglalja el, a lista végén szereplő Hargita megyében a vizsgázók 42,49 százaléka, Kovászna megyében pedig 42,74 százaléka ment át az érettségin.
"Továbbra is a román nyelv és irodalom jelenti a nagy gondot. Az idén vizsgára jelentkező diákoknak csak 50 százalékát engedték át románból" - nyilatkozta az MTI-nek Keresztély Irma, a háromnegyed részben magyarok lakta Kovászna megye főtanfelügyelője. Hozzátette, más tantárgyakból 70 és 80 százalék közötti volt a sikeres vizsgák aránya, magyar nyelv és irodalomból az érettségizők 90 százaléka tett eredményes vizsgát.
Keresztély Irma elmondta, óriási kihívást jelent a magyar környezetben élő, magyar anyanyelvű gyermekeknek, hogy a román anyanyelvű diáktársaikkal azonos követelményrendszernek kell megfelelniük.
A közel 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a vizsgázók 55 százalékának sikerült a román érettségije - közölte az MTI-vel Hodgyai László, a megyei érettségi bizottság titkára. A magyar nyelv és irodalom vizsgán itt a diákok mintegy 90 százaléka volt sikeres.
Az idei romániai érettségi eredmények csaknem tíz százalékkal jobbak a tavalyiaknál. A javulás okaihoz a könnyített tételek mellett az is hozzájárult, hogy az iskolák jelentős hányadában már 12. osztályban megbuktatták a diákokat, így a gyengén tanulók nem is jelentkezhettek az érettségi vizsgára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
