Trükkös hallgatói szerződések: rosszul járnak a tanulás mellett dolgozó diákok

Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése...

  • Eduline

Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése után ugyanannyi ideig kell Magyarországon dolgozniuk, mint azoknak, akik egyáltalán nem vállaltak munkát az egyetem vagy főiskola három-öt éve alatt.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január végén jelentette be, hogy 2012 szeptemberétől az állam szerződést köt a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanuló diákokkal. A szerződésben a hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig Magyarországon dolgoznak a végzés utáni húsz évben bármikor - ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást.

Akkor is fizetni kell, ha csúszik a diploma

A hallgatói szerződés aláírása után nemcsak azok a hallgatók kerülhetnek bajba, akik mégis külföldi munkavállalást terveznek, hanem azok is, akik nem tudják időben megszerezni a diplomát. Ha a képzési idő másfélszeresén belül - vagyis egy hároméves alapképzés esetében maximum négy és fél év után - nem kapják meg az oklevelüket, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj ötven százalékát vissza kell fizetniük az államnak.

Előre, hátra? Ki írja alá a hallgatói szerződést?
A hallgatói szerződés aláírása azok számára kötelező, akik 2012 szeptemberében, állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formában kezdik el tanulmányaikat. Fontos, hogy az új szabály azokra is vonatkozik majd, akik idén felvételiznek mesterszakra - még akkor is, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, ahol a BA- vagy a BSc-diplomát szerezték. Nekik viszont "csak" a mesterképzés időtartamának kétszeresét kell majd Magyarországon ledolgozniuk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.