Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése után ugyanannyi ideig kell Magyarországon dolgozniuk, mint azoknak, akik egyáltalán nem vállaltak munkát az egyetem vagy főiskola három-öt éve alatt.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január végén jelentette be, hogy 2012 szeptemberétől az állam szerződést köt a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanuló diákokkal. A szerződésben a hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig Magyarországon dolgoznak a végzés utáni húsz évben bármikor - ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást.
Akkor is fizetni kell, ha csúszik a diploma
A hallgatói szerződés aláírása után nemcsak azok a hallgatók kerülhetnek bajba, akik mégis külföldi munkavállalást terveznek, hanem azok is, akik nem tudják időben megszerezni a diplomát. Ha a képzési idő másfélszeresén belül - vagyis egy hároméves alapképzés esetében maximum négy és fél év után - nem kapják meg az oklevelüket, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj ötven százalékát vissza kell fizetniük az államnak.
| Előre, hátra? Ki írja alá a hallgatói szerződést? |
| A hallgatói szerződés aláírása azok számára kötelező, akik 2012 szeptemberében, állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formában kezdik el tanulmányaikat. Fontos, hogy az új szabály azokra is vonatkozik majd, akik idén felvételiznek mesterszakra - még akkor is, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, ahol a BA- vagy a BSc-diplomát szerezték. Nekik viszont "csak" a mesterképzés időtartamának kétszeresét kell majd Magyarországon ledolgozniuk. |
