Trükkös hallgatói szerződések: rosszul járnak a tanulás mellett dolgozó diákok

Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése...

  • Eduline

Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése után ugyanannyi ideig kell Magyarországon dolgozniuk, mint azoknak, akik egyáltalán nem vállaltak munkát az egyetem vagy főiskola három-öt éve alatt.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január végén jelentette be, hogy 2012 szeptemberétől az állam szerződést köt a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanuló diákokkal. A szerződésben a hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig Magyarországon dolgoznak a végzés utáni húsz évben bármikor - ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást.

Akkor is fizetni kell, ha csúszik a diploma

A hallgatói szerződés aláírása után nemcsak azok a hallgatók kerülhetnek bajba, akik mégis külföldi munkavállalást terveznek, hanem azok is, akik nem tudják időben megszerezni a diplomát. Ha a képzési idő másfélszeresén belül - vagyis egy hároméves alapképzés esetében maximum négy és fél év után - nem kapják meg az oklevelüket, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj ötven százalékát vissza kell fizetniük az államnak.

Előre, hátra? Ki írja alá a hallgatói szerződést?
A hallgatói szerződés aláírása azok számára kötelező, akik 2012 szeptemberében, állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formában kezdik el tanulmányaikat. Fontos, hogy az új szabály azokra is vonatkozik majd, akik idén felvételiznek mesterszakra - még akkor is, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, ahol a BA- vagy a BSc-diplomát szerezték. Nekik viszont "csak" a mesterképzés időtartamának kétszeresét kell majd Magyarországon ledolgozniuk.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.