Trükkös hallgatói szerződések: rosszul járnak a tanulás mellett dolgozó diákok

Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése...

  • Eduline

Hiába szereznek bejelentett, teljes- vagy részmunkaidős állást a tanulás mellett a hallgatók, a diploma megszerzése után ugyanannyi ideig kell Magyarországon dolgozniuk, mint azoknak, akik egyáltalán nem vállaltak munkát az egyetem vagy főiskola három-öt éve alatt.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január végén jelentette be, hogy 2012 szeptemberétől az állam szerződést köt a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanuló diákokkal. A szerződésben a hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig Magyarországon dolgoznak a végzés utáni húsz évben bármikor - ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást.

Akkor is fizetni kell, ha csúszik a diploma

A hallgatói szerződés aláírása után nemcsak azok a hallgatók kerülhetnek bajba, akik mégis külföldi munkavállalást terveznek, hanem azok is, akik nem tudják időben megszerezni a diplomát. Ha a képzési idő másfélszeresén belül - vagyis egy hároméves alapképzés esetében maximum négy és fél év után - nem kapják meg az oklevelüket, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj ötven százalékát vissza kell fizetniük az államnak.

Előre, hátra? Ki írja alá a hallgatói szerződést?
A hallgatói szerződés aláírása azok számára kötelező, akik 2012 szeptemberében, állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formában kezdik el tanulmányaikat. Fontos, hogy az új szabály azokra is vonatkozik majd, akik idén felvételiznek mesterszakra - még akkor is, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, ahol a BA- vagy a BSc-diplomát szerezték. Nekik viszont "csak" a mesterképzés időtartamának kétszeresét kell majd Magyarországon ledolgozniuk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.