Romániában a pótérettségizők egyötöde vizsgázott sikeresen, ami öt százalékkal gyengébb eredmény a tavalyihoz képest...
Romániában a pótérettségizők egyötöde vizsgázott sikeresen, ami öt százalékkal gyengébb eredmény a tavalyihoz képest - közölte hétfőn a román oktatási minisztérium. Abszolút értékben kifejezve összesen 14 700 diáknak sikerült a vizsgája az őszi pótérettségin, több mint felük 6-os és 6,49 közötti osztályzatot kapott, és senki nem érdemelte ki a maximális jegyet, a 10-est (Romániában nem ötfokozatú az érdemjegyek skálája).
A román oktatási minisztérium szerint tavaly 25 százalékos volt az őszi pótérettségin a sikeresen vizsgázók aránya, ezért a mostani 20,36 százalékos arány 5 százalékos visszaesést jelent. A pótérettségin több mint 72 ezer diák vett részt, a tanárok 317 diákot zártak ki puskázás miatt. A tavaszi érettségi időszakban is tömegesen buktak le a diákok - erről itt olvashattok.
A legjobban az Arad megyei diákok teljesítettek, akiknek csaknem 36 százaléka ment át a vizsgán. A székelyföldi megyék átlagon felüli eredményt értek el, Hargita és Kovászna megyében a diákok mintegy 25 százaléka vizsgázott eredményesen, Maros megyében az arány 22 százalék volt.
Nyáron a diákok 55 százaléka jutott érettségi oklevélhez, ami csaknem tíz százalékkal több az előző évi eredményhez képest. A javulás okaihoz a könnyített tételek mellett az is hozzájárult, hogy az iskolák jelentős hányadában már a 12. osztályban megbuktatták a rosszul teljesítő diákokat, a gyengén tanulók nem is jelentkezhettek az érettségire.
Romániában 2010-től szigorították a líceum végén szokásos megmérettetés felügyeletét, így a sikeresen vizsgázók aránya a korábban megszokott 80-90 százalékról 45 százalékra csökkent 2012-ben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
