A diákok négyötöde megbukott a romániai pótérettségin

Romániában a pótérettségizők egyötöde vizsgázott sikeresen, ami öt százalékkal gyengébb eredmény a tavalyihoz képest...

  • eduline/mti
A "sima" érettségi után a pótérettségi eredménye is siralmas Romániában
Fazekas István

Romániában a pótérettségizők egyötöde vizsgázott sikeresen, ami öt százalékkal gyengébb eredmény a tavalyihoz képest - közölte hétfőn a román oktatási minisztérium. Abszolút értékben kifejezve összesen 14 700 diáknak sikerült a vizsgája az őszi pótérettségin, több mint felük 6-os és 6,49 közötti osztályzatot kapott, és senki nem érdemelte ki a maximális jegyet, a 10-est (Romániában nem ötfokozatú az érdemjegyek skálája).

A román oktatási minisztérium szerint tavaly 25 százalékos volt az őszi pótérettségin a sikeresen vizsgázók aránya, ezért a mostani 20,36 százalékos arány 5 százalékos visszaesést jelent. A pótérettségin több mint 72 ezer diák vett részt, a tanárok 317 diákot zártak ki puskázás miatt. A tavaszi érettségi időszakban is tömegesen buktak le a diákok - erről itt olvashattok.

A legjobban az Arad megyei diákok teljesítettek, akiknek csaknem 36 százaléka ment át a vizsgán. A székelyföldi megyék átlagon felüli eredményt értek el, Hargita és Kovászna megyében a diákok mintegy 25 százaléka vizsgázott eredményesen, Maros megyében az arány 22 százalék volt.

Nyáron a diákok 55 százaléka jutott érettségi oklevélhez, ami csaknem tíz százalékkal több az előző évi eredményhez képest. A javulás okaihoz a könnyített tételek mellett az is hozzájárult, hogy az iskolák jelentős hányadában már a 12. osztályban megbuktatták a rosszul teljesítő diákokat, a gyengén tanulók nem is jelentkezhettek az érettségire. 

Romániában 2010-től szigorították a líceum végén szokásos megmérettetés felügyeletét, így a sikeresen vizsgázók aránya a korábban megszokott 80-90 százalékról 45 százalékra csökkent 2012-ben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.