A diákok négyötöde megbukott a romániai pótérettségin

Romániában a pótérettségizők egyötöde vizsgázott sikeresen, ami öt százalékkal gyengébb eredmény a tavalyihoz képest...

  • eduline/mti
A "sima" érettségi után a pótérettségi eredménye is siralmas Romániában
Fazekas István

Romániában a pótérettségizők egyötöde vizsgázott sikeresen, ami öt százalékkal gyengébb eredmény a tavalyihoz képest - közölte hétfőn a román oktatási minisztérium. Abszolút értékben kifejezve összesen 14 700 diáknak sikerült a vizsgája az őszi pótérettségin, több mint felük 6-os és 6,49 közötti osztályzatot kapott, és senki nem érdemelte ki a maximális jegyet, a 10-est (Romániában nem ötfokozatú az érdemjegyek skálája).

A román oktatási minisztérium szerint tavaly 25 százalékos volt az őszi pótérettségin a sikeresen vizsgázók aránya, ezért a mostani 20,36 százalékos arány 5 százalékos visszaesést jelent. A pótérettségin több mint 72 ezer diák vett részt, a tanárok 317 diákot zártak ki puskázás miatt. A tavaszi érettségi időszakban is tömegesen buktak le a diákok - erről itt olvashattok.

A legjobban az Arad megyei diákok teljesítettek, akiknek csaknem 36 százaléka ment át a vizsgán. A székelyföldi megyék átlagon felüli eredményt értek el, Hargita és Kovászna megyében a diákok mintegy 25 százaléka vizsgázott eredményesen, Maros megyében az arány 22 százalék volt.

Nyáron a diákok 55 százaléka jutott érettségi oklevélhez, ami csaknem tíz százalékkal több az előző évi eredményhez képest. A javulás okaihoz a könnyített tételek mellett az is hozzájárult, hogy az iskolák jelentős hányadában már a 12. osztályban megbuktatták a rosszul teljesítő diákokat, a gyengén tanulók nem is jelentkezhettek az érettségire. 

Romániában 2010-től szigorították a líceum végén szokásos megmérettetés felügyeletét, így a sikeresen vizsgázók aránya a korábban megszokott 80-90 százalékról 45 százalékra csökkent 2012-ben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.