Kihirdették a 2012-es pótfelvételi ponthatárait: 240-250 ponttal még a legnépszerűbb szakokra is be lehetett jutni, az orvosi karok viszont meglepetést okoztak: a Semmelweis Egyetem fizetős általános orvosi képzéséhez több pont kellett, mint júliusban az államilag finanszírozott helyhez.
Gazdálkodási és menedzsment – a 2012-es pótfelvételin is ez volt a legnépszerűbb képzés, több mint 660-an jelölték meg ezt a szakot. Az egyetemek és főiskolák többsége 240 és 350 között húzta meg a ponthatárt: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 350, a Debreceni Egyetem 276, a Budapesti Gazdasági Főiskola 244 pont alatt nem vett fel hallgatókat, az International Business Schoolban 282-nél (nappali tagozat, magyar nyelven), a Szegedi Tudományegyetemen 244-nél, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 252-nél húzták meg az alsó határt. Hol húzták az idei pótfelvételi legmagasabb ponthatárát? A top hét szak listáját itt nézhetitek meg.
Az idei pótfelvételi második legnépszerűbb szakjára – osztatlan jogászképzésre – valamivel könnyebb volt bekerülni. A Debreceni Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen - ebben az évben kizárólag fizetős formában induló - képzésein már július 24-én is a lehető legalacsonyabb ponthatárt állapították meg, 240 pont felett mindenkit felvettek, de a Miskolci Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem fizetős szakjára sem volt nehéz bejutni.
| Szak neve | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár |
| Műszaki menedzser | BME: 358 | EDUTUS: 376 | ÓE: 244 |
| Gazdaságinformatikus | BGF: 282 | DF: 347 | ZSKF: 245 |
| Kommunikáció és médiatudomány | EKF: 280 | KJF: 252 (budapesti képzés) | PTE: 264 |
| Anglisztika | DE: 360 | PE: 338 | SZTE: 296 |
| Emberi erőforrás | BCE: 357 | EKF: 268 | WSUF: 243 (levelező) |
| Mérnökinformatikus | ÓE: 254 | GDF: 264 | ME: 274 |
| Gyógyszerész | PTE: 385 | SZTE: 307 | - |
| Villamosmérnök | ÓE: 243 (Székesfehérvár) | PTE: 241 | SZE: 246 |
| Pénzügy és számvitel | TPF: 282 (budapesti képzés) | BGF: 258 | SZIE: 277 |
| Közszolgálati | ÁVF: 266 | PPKE: 353 | - |
A ponthatárok a pótfelvételin valamivel magasabbak lettek: Debrecenben 254, Szegeden 252, Pécsen 240, a Széchenyi István Egyetemen 243, a Miskolci Egyetemen 276, az ELTE-n 310 (levelező), a Károlin 262 volt a bekerülési küszöb.
Turizmus és vendéglátás, nemzetközi gazdálkodás, gépészmérnök
A turizmus és vendéglátást választó felvételizőknek a Nyíregyházi Főiskolán volt a legnehezebb a dolguk, ott 398 volt a levelező képzés ponthatára. A Budapesti Gazdasági Főiskolán 308 (magyar nyelvű), Kodolányi János Főiskolán 246 (magyar nyelvű, budapesti), a Szolnoki Főiskolán 326, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 284, a Debreceni Egyetemen pedig 242 volt a ponthatár.
| Hogyan húzzák a pótfelvételi ponthatárokat? |
Minden évben ugyanaz az algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a felvételizők sorsáról. Az algoritmus - a felvételi összpontszám alapján - intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb összpontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az egyetemek és főiskolák képzéseire. Mivel a pótfelvételin csak egy szakot lehet megjelölni, és a jelentkezők száma is töredéke a normál eljárásban részt vevőknek, az algoritmus működése egyszerűbb. |
A gépészmérnök alapszakra jelentkezőknek átlagosan 260-270 pontot kellett összegyűjteniük, a Dunaújvárosi Főiskolára 341, a Debreceni Egyetemre 244, a Kecskeméti Főiskolára 246 ponttal lehetett bekerülni (levelező), míg a Pécsi Tudományegyetemre 282, a Széchenyi István Egyetemre pedig 268 ponttal.
Ponthatárok az orvosi egyetemeken
Az orvosi képzésekre viszont senki nem vettek fel 406 alatti pontszámmal: a Debreceni Egyetemen 411, a pécsi egyetemen 408, a szegedi egyetemen 406 volt a ponthatár, a Semmelweis Egyetemen ennél is jobb eredmény - 438 pont - kellett. Ez utóbbi meglepetést okozott, a normál felvételin ugyanis ennél még az államilag finanszírozott formához is kevesebb pontra volt szükség.
Negatív rekordot döntött a pótfelvételi
Idén jóval kevesebben jelentkeztek a pótfelvételin meghirdetett szakokra, mint az előző években. 2008 óta egyszer sem esett 13 ezer alá a jelentkezők száma, idén azonban csak 9428-an döntöttek úgy, hogy vállalják a fizetős képzést.
Míg 2008-ban 14832-en, 2009-ben 13885-en, 2010-ben 13789-en, 2011-ben pedig 13294-en jelentkeztek pótfelvételire. A szabályok idén sem változtak: az egyetemek és főiskolák csak önköltséges szakokat hirdettek meg, ezekre pedig csak azok jelentkezhettek, akik sehova nem jutottak be július 24-én, vagy nem is vettek részt a 2012-es eljárásban.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
