Rosszul jártak az egyetemek: soha nem jelentkeztek ennyire kevesen a pótfelvételire

Negatív rekordot döntött az idei pótfelvételi: 2008 óta egyszer sem esett 13 ezer alá a jelentkezők száma, idén...

  • Eduline
Soha nem jelentkeztek annyira kevesen a pótfelvételire, mint idén
Stiller Ákos

Negatív rekordot döntött az idei pótfelvételi: 2008 óta egyszer sem esett 13 ezer alá a jelentkezők száma, idén azonban csak 9428-an döntöttek úgy, hogy beadják felvételi lapjukat, és vállalják a fizetős képzést.

Míg 2008-ban 14832-en, 2009-ben 13885-en, 2010-ben 13789-en, 2011-ben pedig 13294-en jelentkeztek pótfelvételire. A szabályok idén sem változtak: az egyetemek és főiskolák csak önköltséges szakokat hirdettek meg, ezekre pedig csak azok jelentkezhettek, akik sehova nem jutottak be július 24-én, vagy nem is vettek részt a 2012-es eljárásban.

A 9428 jelentkező közül 6520-an alapképzést, 939-en pedig mesterképzést jelöltek meg, több mint kétharmaduk e-felvételizett - a ponthatárokat augusztus 29-én hozzák nyilvánosságra.

A négy legnépszerűbb képzés

Az alapszakok közül a gazdálkodási és menedzsment (669 jelentkező), az osztatlan képzések közül a jogász (610 jelentkező), a mesterszakok közül pedig a Master of Business Administration (72 jelentkező) volt a legnépszerűbb. Milyenek voltak a ponthatárok az idei felvételin? Itt találjátok az összes ponthatárt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.