A tíz legnépszerűbb alapszak a pótfelvételin: eddig a gazdasági képzések taroltak

Gazdálkodási és menedzsment, jog, turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing – évek óta ezek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok a pótfelvételin, valószínűleg idén sem változik majd a legtöbb felvételizőt vonzó képzések listája. Itt van az elmúlt három év jelentkezési statisztikája.

  • Eduline

2009 - a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak, jelentkezők száma

2010 - a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak, jelentkezők száma

2011 - a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak, jelentkezők száma

gazdálkodási és menedzsment - 986 jelentkező

gazdálkodási és menedzsment - 1199 jelentkező

gazdálkodási és menedzsment - 1007 jelentkező

jogász - 726 jelentkező

jogász - 678 jelentkező

jogász - 728 jelentkező

turizmus-vendéglátás - 541 jelentkező

kereskedelem és marketing - 556 jelentkező

turizmus-vendéglátás - 572 jelentkező

pénzügy és számvitel - 532 jelentkező

andragógia - 516 jelentkező

kereskedelem és marketing - 546 jelentkező

kereskedelem és marketing - 503 jelentkező

pénzügy és számvitel - 485 jelentkező

andragógia - 421 jelentkező

andragógia - 460 jelentkező

kommunikáció és médiatudomány - 384 jelentkező

pénzügy és számvitel - 411 jelentkező

kommunikáció és médiatudomány - 419 jelentkező

óvodapedagógus - 326 jelentkező

műszaki menedzser - 377 jelentkező

gépészmérnök - 343 jelentkező

műszaki menedzser - 262 jelentkező

kommunikáció és médiatudomány - 341 jelentkező

szociális munka - 299 jelentkező

gépészmérnök - 262 jelentkező

gépészmérnök - 337 jelentkező

kertészmérnök - 294 jelentkező

szociális munka - 250 jelentkező

óvodapedagógus - 326 jelentkező

A pótfelvételiről itt találjátok az összes információt, a leggyakoribb hibákról pedig itt olvashattok.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.