Pontszámítási szabályok a 2013-as felvételin: sportteljesítmény

Hány pontot kaphattok, ha olimpiai vagy paralimpiai helyezést szereztetek? Mi a helyzet az európai és az országos bajnokságokkal? Pontszámítási sorozatunk következő része.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett 1-6. helyezés 2013-ban is 500 pontot ér - ettől függetlenül csak azokat veszik fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot szereznek a tanulmányi és érettségi pontok, illetve az emelt szintű érettségiért járó többletpont összeadásával, de a más jogcímen kapható többletpontok beszámítása nélkül. Arról, hogy más sportteljesítményért kaptok-e többletpontot, az egyetemek, főiskolák döntenek, az eredményt minden esetben a megfelelő szövetség igazolásával kell bizonyítani.

Azok, akik részt vettek az olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a paralimpián, a siketlimpián vagy a sakkolimpián, 50 többletpontot kaphatnak. Világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért 1-3. helyezésért 30 többletpont, a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon és az Ifjúsági Olimpián elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, de csak akkor, ha az eredményt a jelentkezést megelőző nyolc éven belül szereztétek.

Ha a felnőtteknek és a felnőtt alatti első utánpótlás korosztálynak szervezett országos bajnokságon szereztetek 1-3. helyet, 15 pontot, ha pedig a Diákolimpia országos döntőjében lettetek dobogósok, 10 pontot kaphattok - a nyolcéves kikötés itt is érvényes.

A mesterképzések esetében az egyetemek, főiskolák döntenek arról, hogy adnak-e többletpontot a sportteljesítményre, és ha igen, mennyit. Hogyan változnak a pontszámítás szabályai az alap- és osztatlan szakokon? Összefoglalónkat itt találjátok, a felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályairól itt, a mesterképzésről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.