Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy...
Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy egyszerű matematikai okokból kénytelen lesz módosítani rajtuk. Ha több diák ér el ugyanannyi pontot a felvételin, akkor ugyanis nehéz lesz tartani a megszabott kereteket. Így pontszámítási játék és alkudozás kísérheti a végleges keretszámok meghúzását - írja az Origo.
A hírportál által megkérdezett szakemberek szerint elképzelhető olyan helyzet, hogy a kormánynak kell változtatnia az államilag támogatott képzések keretszámain. A ponthatárok meghúzásánál ugyanis gyakran megtörténik, hogy a felvételizők között pontegyenlőség van, és ez arra kényszerítheti a ponthatárokról döntő Oktatási Hivatalt (OH), hogy a januárban bejelentettnél valamivel több vagy kevesebb felvételizőt vegyen fel egy-egy államilag finanszírozott szakra. Milyenek voltak a ponthatárok 2011-ben? Itt nézhetitek meg az összes intézmény és szak adatait.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese, Szabó István szerint ezt az okozza, hogy egypontnyi különbség a ponthatárok meghúzásánál több felvételiző bekerüléséről és kimaradásáról is dönthet.
Az általa hozott példa szerint, ha egy képzésre 430 pont a bekerülési ponthatár, az jelentheti azt, hogy mondjuk 40 fő kerül be a képzésre, mivel ennyien elérték az adott pontszámot, viszont ha a bekerülési határt egy ponttal, 429 pontra csökkentenék, abban az esetben elképzelhető, hogy mondjuk 60 fő kerülne be ugyanarra a képzésre. "Előfordulhat ugyanis, hogy 15-20 fő is ugyanannyi pontot ér el" - magyarázta a dékánhelyettes.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
