Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy...
Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy egyszerű matematikai okokból kénytelen lesz módosítani rajtuk. Ha több diák ér el ugyanannyi pontot a felvételin, akkor ugyanis nehéz lesz tartani a megszabott kereteket. Így pontszámítási játék és alkudozás kísérheti a végleges keretszámok meghúzását - írja az Origo.
A hírportál által megkérdezett szakemberek szerint elképzelhető olyan helyzet, hogy a kormánynak kell változtatnia az államilag támogatott képzések keretszámain. A ponthatárok meghúzásánál ugyanis gyakran megtörténik, hogy a felvételizők között pontegyenlőség van, és ez arra kényszerítheti a ponthatárokról döntő Oktatási Hivatalt (OH), hogy a januárban bejelentettnél valamivel több vagy kevesebb felvételizőt vegyen fel egy-egy államilag finanszírozott szakra. Milyenek voltak a ponthatárok 2011-ben? Itt nézhetitek meg az összes intézmény és szak adatait.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese, Szabó István szerint ezt az okozza, hogy egypontnyi különbség a ponthatárok meghúzásánál több felvételiző bekerüléséről és kimaradásáról is dönthet.
Az általa hozott példa szerint, ha egy képzésre 430 pont a bekerülési ponthatár, az jelentheti azt, hogy mondjuk 40 fő kerül be a képzésre, mivel ennyien elérték az adott pontszámot, viszont ha a bekerülési határt egy ponttal, 429 pontra csökkentenék, abban az esetben elképzelhető, hogy mondjuk 60 fő kerülne be ugyanarra a képzésre. "Előfordulhat ugyanis, hogy 15-20 fő is ugyanannyi pontot ér el" - magyarázta a dékánhelyettes.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
