Hoffmannék egész rendszerét felboríthatja a matematika

Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy...

  • Eduline
stiller

Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és főiskolákon, de könnyen lehet, hogy egyszerű matematikai okokból kénytelen lesz módosítani rajtuk. Ha több diák ér el ugyanannyi pontot a felvételin, akkor ugyanis nehéz lesz tartani a megszabott kereteket. Így pontszámítási játék és alkudozás kísérheti a végleges keretszámok meghúzását - írja az Origo.

A hírportál által megkérdezett szakemberek szerint elképzelhető olyan helyzet, hogy a kormánynak kell változtatnia az államilag támogatott képzések keretszámain. A ponthatárok meghúzásánál ugyanis gyakran megtörténik, hogy a felvételizők között pontegyenlőség van, és ez arra kényszerítheti a ponthatárokról döntő Oktatási Hivatalt (OH), hogy a januárban bejelentettnél valamivel több vagy kevesebb felvételizőt vegyen fel egy-egy államilag finanszírozott szakra. Milyenek voltak a ponthatárok 2011-ben? Itt nézhetitek meg az összes intézmény és szak adatait.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese, Szabó István szerint ezt az okozza, hogy egypontnyi különbség a ponthatárok meghúzásánál több felvételiző bekerüléséről és kimaradásáról is dönthet.

Az általa hozott példa szerint, ha egy képzésre 430 pont a bekerülési ponthatár, az jelentheti azt, hogy mondjuk 40 fő kerül be a képzésre, mivel ennyien elérték az adott pontszámot, viszont ha a bekerülési határt egy ponttal, 429 pontra csökkentenék, abban az esetben elképzelhető, hogy mondjuk 60 fő kerülne be ugyanarra a képzésre. "Előfordulhat ugyanis, hogy 15-20 fő is ugyanannyi pontot ér el" - magyarázta a dékánhelyettes.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.