Emelt szintű érettségi, ötös átlag és nyelvvizsga nélkül idén lehetetlen bekerülni államilag támogatott jogi és gazdasági képzésekre – a gazdasági alapszakok keretszámát ugyanis kilencvenöt, a jogászképzését pedig nyolcvannyolc százalékkal vágta vissza a kormány januárban. A felvételizők az esélytelenek nyugalmával várják a ponthatárhúzást.
Legalább 475-485 pontra lesz szükségük azoknak a felvételizőknek, akik államilag finanszírozott jogászképzésen szeretnének tanulni szeptembertől – legalábbis erre számítanak az eduline által megkeresett egyetemek oktatói. A jogászképzések államilag finanszírozott létszámát a 2011-es nyolcszázról százra csökkentette a kormány januárban, mindössze két felsőoktatási intézmény – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – kapott ötven-ötven hallgatói helyet.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese a maximális pontszám emelése miatt körülbelül tízpontos ugrásra számít, a nyelvvizsgáért ugyanis idén már kevesebb pontot lehet kapni. „A ponthatárok szempontjából fontos az is, hogy az emelt szintű történelemérettségin a legjobbak sem nagyon teljesítettek kilencven százalék felett. Mindezzel együtt a tavalyi 427-es ponthatárhoz képest 475 és 485 közé saccolom az ideit” – mondta Nagy Marianna.
Önköltséges jogászképzés: alacsonyabbak lesznek a ponthatárok
Az önköltséges jogászszakokon valamivel alacsonyabb ponthatárt vár a dékánhelyettes, az állami helyek csökkenésével kieső létszámot ugyanis pótolni kell ahhoz, hogy folytatni tudják az oktatást. „Itt még megbecsülni is nehéz a ponthatárt, mert ezekre a helyekre általában a második helyen jelentkezőket vesszük fel, de azt, hogy ők hányan vannak és hogyan rangsoroltak, nem látjuk a statisztikákból” - magyarázta.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán még megbecsülni sem tudják, milyenek lesznek a ponthatárok. „Az állami ösztöndíjas hallgatói létszám drasztikus csökkentése olyan erős változás, ami miatt az elmúlt években alkalmazott pontszámbecslési módszereinket nem merjük alkalmazni” - mondta Szabó István oktatási dékánhelyettes az eduline-nak.
Mindkét egyetemen azt remélik, hogy ha pontszámegyezés lesz, az Oktatási Hivatal plusz hallgatói helyekkel oldja majd meg a problémát: például ha a 47 bekerült hallgató után hat jelentkezőnek van ugyanolyan pontszáma, nem 47, hanem 53 főben határozzák meg a keretet. Az ELTE az állami helyekről éppen csak lecsúszott tíz felvételizőnek egy évre, utána pedig évente a tíz legjobban teljesítő hallgatónak költségmentességet biztosít, de ügyvédi irodákkal is tárgyalnak ösztöndíjakról.
Lesz olyan, aki meggondolja magát
Bár a jogászképzésre jelentkezők száma országosan húsz százalékkal csökkent, az ELTE-re és a Pázmányra első helyen jelentkezők száma nem esett vissza: húsz-huszonegyszeres a túljelentkezés.
„Az idei felvételizők kényszerhelyzetben voltak, kénytelenek voltak azt megjelölni, amire eddig készültek. Az igazi próba a beiratkozás lesz: akkor fog kiderülni, hányan tudják vállalni az önköltséget” – mondta Nagy Marianna, az ELTE ÁJK oktatási dékánhelyettese, aki arra számít, a jelentkezői létszám a következő két évben fog visszaesni. „Sok tehetséges fiatal fog kiszorulni a jogászképzésből. Reméljük, idővel nőni fog az állami részvétel aránya a jogászképzés finanszírozásában” - mondta. Az eduline birtokába jutott minisztériumi tervezet szerint a kormány 2013-tól lenullázná a jogászképzés állami támogatását, erről itt olvashattok.
Több szakon egyetlen államilag támogatott hely sincs
Az államilag finanszírozott gazdasági képzésekre sem lesz könnyű bekerülni, a kormány januárban ugyanis 4900-ról 250-re csökkentette az ösztöndíjasok számát. Már 2011-ben is ezen a képzési területen voltak a legmagasabbak a ponthatárok – többek között azért, mert 2010-ről 2011-re több mint 20 százalékkal vágták vissza a keretszámokat.
Idén a sok jelentkezőt vonzó alapszakok – a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing – egyetlen államis helyet sem kaptak, de egyelőre úgy tűnik, ez sem vette el a felvételizők kedvét, mindegyik bekerült a tíz legnépszerűbb képzés közé. Melyek a legnépszerűbb szakok idén? Összeállításunkat itt olvashatjátok.
A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára tavaly sem volt egyszerű bejutni: a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták az ország második legmagasabb ponthatárát, 463-at, a gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a turizmus-vendéglátás-, valamint a kereskedelem és marketing szakon pedig 451 pontra volt szükség. „Magas pontszámokra számítunk az alapszakokon, várhatóan a legmagasabbak lesznek az országban, legalábbis ezen a képzési területen” – mondta Bálint András, a kar oktatási dékánhelyettese.
Bár az önköltséges képzésre jelentkezők száma idén nőtt, a Corvinus Közgazdaságtudományi Karán nem biztosak abban, hogy tele lesznek a tantermek. „Csak szeptemberben fog kiderülni, befizeti-e valaki a pénzt, vagy inkább kivár, esetleg külföldre megy. Az sem kizárt, hogy át kell majd alakítani a keretszámokat” – mondta Sugár András oktatási dékánhelyettes, aki szerint teljes a bizonytalanság, ezért egyelőre megtippelni sem lehet, hogy az államilag finanszírozott helyekhez hány pont kell majd.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
