Államilag finanszírozott jogász- és gazdasági képzésre szinte lehetetlen lesz bekerülni, de a legtöbb diákot vonzó fizetős szakokon is komoly verseny lesz. Milyenek voltak a 2011-es ponthatárok, és mire lehet számítani idén?
A legnehezebb dolguk a gazdaságtudományi képzésekre felvételiző diákoknak lesz: ez a terület – az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodási alapszak kivételével – egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kapott, de idén fizetős helyet sem lesz könnyű szerezni a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemeken.
Tavaly az államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzéshez a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legtöbb pont: az angol nyelvűhöz 459, a magyar nyelvűhöz 457. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem 402 pont alatt nem vett fel hallgatókat, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 401-nél, az Óbudai Egyetemen 395-nél, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 397-nél húzták meg a ponthatárt.
A turizmus-vendéglátás tavaly és idén is bekerült a legnépszerűbb szakok közé, a Corvinuson 2011-ben 451 volt a ponthatár. A Budapesti Gazdasági Főiskolán 405 pontra, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 397 pontra volt szükség. Az összes 2011-es ponthatárt - intézményenként és szakonként - itt nézhetitek meg.
Jogászképzés: határ a csillagos ég
Az államilag finanszírozott jogászképzésen sem jobb a helyzet, mint a gazdaságin: 800 helyett idén csak 100 hallgatót vehetnek fel az egyetemek, azok közül is csak az ELTE és a Pázmány. Az ELTE-n a tavalyinál magasabb ponthatárra számítanak, 475-485 közé saccolják.
Tavaly a legtöbb jogi képzéshez 416 és 418 közötti pontszám kellett: a legmagasabban az ELTE-ÁJK-n húzták meg a ponthatárt, ott 427 pont alatt senkit nem vettek fel. A Károli Gáspár Református Egyetemen és a Miskolci Egyetemen 417, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 418, a Széchenyi István Egyetemen pedig 416 volt a küszöb. A jogász- és a gazdasági képzésen várható ponthatárokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Műszaki képzések
A műszaki terület 8160 teljes ösztöndíjas és 7600 részösztöndíjas helyet kapott, a jelentkezők száma viszont jelentősen nem nőtt, úgyhogy drasztikus pontszámemelkedésre itt nem kell számítani.
A legnépszerűbb műszaki képzés idén is a gépészmérnöki lett: a jelentkezőknek tavaly legalább 269 pontot kellett gyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Pannon Egyetemre. A legmagasabb ponthatárokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és az Óbudai Egyetemen húzták: a BME-n 375, az Óbudai Egyetemen 306 pont alatt senkit nem vettek fel.
A vidéki felsőoktatási intézményekben jóval alacsonyabb volt a ponthatár: a Dunaújvárosi Főiskolára és a Miskolci Egyetemre például már 270 ponttal be lehetett jutni, de a debreceni és a pécsi egyetemen is 271 volt az alsó határ. 2012-es pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
A tíz legmagasabb ponthatár 2011-ben (államilag finanszírozott képzések)
| Képzés | Intézmény | Ponthatár | Felvett hallgatók száma |
| nemzetközi gazdálkodás | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar | 463 | 117 fő |
| gazdálkodási és menedzsment | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar | 457 | 132 fő |
| nemzetközi tanulmányok | Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar | 453 | 141 fő |
| kereskedelem és marketing | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar | 451 | 75 fő |
| turizmus-vendéglátás | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar | 451 | 41 fő |
| pénzügy és számvitel | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar | 451 | 126 fő |
| alkalmazott közgazdaságtan | Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar | 451 | 54 fő |
| kommunikáció és médiatudomány | Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar | 451 | 21 fő |
| emberi erőforrások | Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar | 449 | 19 fő |
| gazdaságelemzés | Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar | 449 | 32 fő |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
