Milyenek lesznek a 2012-es ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Államilag finanszírozott jogász- és gazdasági képzésre szinte lehetetlen lesz bekerülni, de a legtöbb diákot vonzó fizetős szakokon is komoly verseny lesz. Milyenek voltak a 2011-es ponthatárok, és mire lehet számítani idén?

  • Szabó Fruzsina
Szeminárium a Corvinuson. Még a fizetős szakokra is nehéz lesz bekerülni
stiller

A legnehezebb dolguk a gazdaságtudományi képzésekre felvételiző diákoknak lesz: ez a terület – az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodási alapszak kivételével – egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kapott, de idén fizetős helyet sem lesz könnyű szerezni a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemeken.

Tavaly az államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzéshez a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legtöbb pont: az angol nyelvűhöz 459, a magyar nyelvűhöz 457. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem 402 pont alatt nem vett fel hallgatókat, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 401-nél, az Óbudai Egyetemen 395-nél, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 397-nél húzták meg a ponthatárt.

A turizmus-vendéglátás tavaly és idén is bekerült a legnépszerűbb szakok közé, a Corvinuson 2011-ben 451 volt a ponthatár. A Budapesti Gazdasági Főiskolán 405 pontra, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 397 pontra volt szükség. Az összes 2011-es ponthatárt - intézményenként és szakonként - itt nézhetitek meg.

Jogászképzés: határ a csillagos ég

Az államilag finanszírozott jogászképzésen sem jobb a helyzet, mint a gazdaságin: 800 helyett idén csak 100 hallgatót vehetnek fel az egyetemek, azok közül is csak az ELTE és a Pázmány. Az ELTE-n a tavalyinál magasabb ponthatárra számítanak, 475-485 közé saccolják.

Tavaly a legtöbb jogi képzéshez 416 és 418 közötti pontszám kellett: a legmagasabban az ELTE-ÁJK-n húzták meg a ponthatárt, ott 427 pont alatt senkit nem vettek fel. A Károli Gáspár Református Egyetemen és a Miskolci Egyetemen 417, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 418, a Széchenyi István Egyetemen pedig 416 volt a küszöb. A jogász- és a gazdasági képzésen várható ponthatárokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Műszaki képzések

A műszaki terület 8160 teljes ösztöndíjas és 7600 részösztöndíjas helyet kapott, a jelentkezők száma viszont jelentősen nem nőtt, úgyhogy drasztikus pontszámemelkedésre itt nem kell számítani.

A legnépszerűbb műszaki képzés idén is a gépészmérnöki lett: a jelentkezőknek tavaly legalább 269 pontot kellett gyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Pannon Egyetemre. A legmagasabb ponthatárokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és az Óbudai Egyetemen húzták: a BME-n 375, az Óbudai Egyetemen 306 pont alatt senkit nem vettek fel.

A vidéki felsőoktatási intézményekben jóval alacsonyabb volt a ponthatár: a Dunaújvárosi Főiskolára és a Miskolci Egyetemre például már 270 ponttal be lehetett jutni, de a debreceni és a pécsi egyetemen is 271 volt az alsó határ. 2012-es pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

A tíz legmagasabb ponthatár 2011-ben (államilag finanszírozott képzések)

KépzésIntézményPonthatárFelvett hallgatók száma
nemzetközi gazdálkodásBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar463117 fő
gazdálkodási és menedzsmentBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar457132 fő
nemzetközi tanulmányokBudapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar453141 fő
kereskedelem és marketingBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar45175 fő
turizmus-vendéglátásBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar45141 fő
pénzügy és számvitelBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar451126 fő
alkalmazott közgazdaságtanBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar45154 fő
kommunikáció és médiatudományBudapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar45121 fő
emberi erőforrásokBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar44919 fő
gazdaságelemzésBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar44932 fő
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.