Pénteken kezdődik az őszi érettségi

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik...

  • Eduline
Fazekas István

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2013/2014-es tanév őszi érettségi időszaka. A jelentkezők - a megfelelő feltételek megléte esetén - ebben a vizsgaidőszakban utoljára élhetnek a hét vizsgafajta mindegyikével, azaz a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével. A 2013-as őszi érettségi vizsgaidőpontjait itt nézhetitek meg.

Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a matúra október 11. és november 29. között a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolákban (és a 20 kormányhivatal szervezésében) 197 vizsgahelyszínen zajlik. A mostani vizsgaidőszakban 19 620-an érettségiznek. A vizsgák 296 érettségi bizottság közreműködésével zajlanak majd. Hogyan változnak az érettségi szabályai a következő években? Itt találjátok összefoglalónkat.

Az írásbeli vizsgák október 11-től október 25-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 6., vége november 12., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 21-29. A diákok ezalatt együttesen több mint 22 900 vizsgát tesznek le. Ebből mintegy 3900 az emelt szintű, 19 ezer pedig középszintű vizsga. Jelezték: az emelt szintű vizsgák száma az elmúlt év őszi vizsgaidőszakához képest mintegy 5 százalékkal nőtt. 

 A hivatal közleményében kitér arra is, hogy a diákok választása alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat (például történelem, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika valamely idegen nyelven) külön számolva - 107 tárgyból lesz középszintű és 42 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.

A 2011. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők - jelezték. 

 A kommüniké szerint az őszi vizsgaidőszakban az előreehozott érettségi vizsgára jelentkeznek a legtöbben. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 11 300 ilyen vizsgát tesznek le idén ősszel, ez az összes vizsga 49 százaléka. Jelentős még a "rendes" érettségi vizsgák száma, több mint háromezer (13 százalék). A javító vizsgák aránya 22 százalék, míg a szintemelő vizsgáké több mint 8 százalék.

Az ismétlő érettségi vizsgák száma a 2012. október-novemberi vizsgaidőszakhoz képest közép- és emelt szinten is némi csökkenést, a kiegészítő érettségi vizsgák száma némi emelkedést mutat.

A vizsgaszervezés a 2005 őszén bevezetett, és azóta eredményesen működő szakmai és biztonsági eljárásrend szerint zökkenőmentesen folyik. A vizsgaszervezéssel kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalok látják el. A vizsgatárgyak köre és az egyes vizsgatárgyak részletes követelményei nem változtak - írták.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.