Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik...

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2013/2014-es tanév őszi érettségi időszaka. A jelentkezők - a megfelelő feltételek megléte esetén - ebben a vizsgaidőszakban utoljára élhetnek a hét vizsgafajta mindegyikével, azaz a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével. A 2013-as őszi érettségi vizsgaidőpontjait itt nézhetitek meg.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a matúra október 11. és november 29. között a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolákban (és a 20 kormányhivatal szervezésében) 197 vizsgahelyszínen zajlik. A mostani vizsgaidőszakban 19 620-an érettségiznek. A vizsgák 296 érettségi bizottság közreműködésével zajlanak majd. Hogyan változnak az érettségi szabályai a következő években? Itt találjátok összefoglalónkat.
Az írásbeli vizsgák október 11-től október 25-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 6., vége november 12., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 21-29. A diákok ezalatt együttesen több mint 22 900 vizsgát tesznek le. Ebből mintegy 3900 az emelt szintű, 19 ezer pedig középszintű vizsga. Jelezték: az emelt szintű vizsgák száma az elmúlt év őszi vizsgaidőszakához képest mintegy 5 százalékkal nőtt.
A hivatal közleményében kitér arra is, hogy a diákok választása alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat (például történelem, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika valamely idegen nyelven) külön számolva - 107 tárgyból lesz középszintű és 42 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.
A 2011. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők - jelezték.
A kommüniké szerint az őszi vizsgaidőszakban az előreehozott érettségi vizsgára jelentkeznek a legtöbben. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 11 300 ilyen vizsgát tesznek le idén ősszel, ez az összes vizsga 49 százaléka. Jelentős még a "rendes" érettségi vizsgák száma, több mint háromezer (13 százalék). A javító vizsgák aránya 22 százalék, míg a szintemelő vizsgáké több mint 8 százalék.
Az ismétlő érettségi vizsgák száma a 2012. október-novemberi vizsgaidőszakhoz képest közép- és emelt szinten is némi csökkenést, a kiegészítő érettségi vizsgák száma némi emelkedést mutat.
A vizsgaszervezés a 2005 őszén bevezetett, és azóta eredményesen működő szakmai és biztonsági eljárásrend szerint zökkenőmentesen folyik. A vizsgaszervezéssel kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalok látják el. A vizsgatárgyak köre és az egyes vizsgatárgyak részletes követelményei nem változtak - írták.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).