Ötven óra közösségi munka kell az érettségihez: a részletek

Újfajta együttműködéseket indíthat el az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat; az ötvenórás szolgálat...

  • MTI
Fazekas István

Újfajta együttműködéseket indíthat el az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat; az ötvenórás szolgálat teljesítését ebben a tanévben kezdhették el a diákok - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára.

Sipos Imre a témáról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a megújult Nemzeti alaptanterv egyik eleme az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat.  Az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges ötven óra szolgálatot elsősorban a szorgalmi időszakra kell szervezni, ugyanakkor a jogszabály betartásával a nyári szünidőben végzett tevékenység is beleszámítható. Ez utóbbihoz az intézmény hozzájárulása szükséges - magyarázta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a szolgálat azoknak a nappali tagozatos diákoknak kötelező, akik 2016. január 1. után érettségiznek.

Az elmúlt két hónap alatt nyolc városban tartottak ezzel kapcsolatban előadásokat tájékoztató napok keretében, pedagógusoknak és tanulóknak, valamint a fogadó intézmények szakembereinek.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a köznevelési törvény alapján a diákok egyénileg vagy csoportosan láthatnak el szociális, környezetvédelmi feladatokat. Ez csak intézményi keretek között történhet, megszervezése pedig az iskola feladata. Nem munkáról, hanem segítő tevékenységről van szó, és a szülők jóváhagyása nélkül nem folytatható - tette hozzá Sipos Imre. A helyettes államtitkár elmondta még, az ötvenórás keretet három tanévre elosztottan és alkalmanként három órában tervezik az intézmények.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy ezáltal újfajta együttműködések alakulhatnak ki, amelyekkel a társadalmi felelősségvállalás szemléletét szándékoznak erősíteni. Minden iskolának lehetősége van ugyanakkor arra, hogy saját arculatához illeszkedő tevékenységeket válasszon - jegyezte meg.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője azt hangsúlyozta, hogy a közösségi szolgálat az emberek közötti kapcsolati háló megerősítését és bővülését segítheti. Olyan társadalmi csoportok és egyének találkozhatnak egymással, amelyek-akik egyébként nem biztos, hogy kapcsolatba lépnének egymással. Az intézet kezdettől bekapcsolódott a programba - mondta, hozzátéve, hogy a szolgálat rövid távon is hasznos a diákoknak, hosszú távon pedig segít a társadalomnak is.

Bodó Márton az intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a tájékoztató napokon mintegy hatszázan vettek részt, a pedagógusokat, osztályfőnököket, koordináló tanárokat arról informálták, milyen teendőjük van a szolgálattal kapcsolatban. Ősszel várhatóan ingyenes akkreditált képzés is indul - mondta, megemlítve, hogy a közösségi szolgálat portálját (www.kozossegi.ofi.hu) szeptember óta már több mint harmincezren látogatták meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.