Mióta érettségizhetnek a lányok, és miért nem kaptak jegyet a vizsgára a hetvenes években érettségizők?
Németül és magyarul is lehetett érettségizni
Magyarországon 1849-ben, a forradalom leverése után vezették be az érettségit, méghozzá az ausztriai középiskolák mintájára. Általános tiltakozást váltott ki az intézkedés, a németesítés tünetének tartották.
A vizsgát magyar és német nyelven tehették le a diákok. Ha az iskolájuk nem rendelkezett vizsgáztatási joggal, akkor fel kellett utazniuk valamelyik vizsgaközpontba, ezekből viszont mindössze hét volt az országban.
Indigóval másolták az érettségit
Sokáig az érettségi vizsgával lehetett bekerülni az egyetemekre, ezt csupán 1952-ben, a felsőoktatási felvételi vizsga bevezetésével szüntették meg. Harminc évvel később egyes tárgyakból mégis lehetett összevont érettségi-felvételi vizsgát tenni. Ezek abban különböztek a jelenlegitől, hogy a két, indigóval másolt példányt külön javította és értékelte a középiskola és az egyetem.
A hetvenes évek bukott reformjai
A hetvenes években ideiglenesen eltörölték a történelemérettségit. 2011-ben is felmerült hasonló ötlet, akkor a terv szerint egy szakmai tárggyal lehetett volna kiváltani. Mindkét esetben a tanári szakma felháborodása miatt inkább visszavonulót fújtak, kötelező maradt a töri.
A hetvenes években volt egy másik - szintén rövid életű - újítás is. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, csak három szöveges minősítés járt: "dicsérettel megfelelt", "megfelelt" és "nem felelt meg".
Nők az érettségin
A lányok először csak a kereskedelmi iskolákban érettségizhettek. 1895-től tehettek úgynevezett magánérettségit fiúgimnáziumokban, amivel már az orvosi és bölcsészkarokra is felvételizhettek. Az első leánygimnáziumi érettségit 1900-ban tartották. Viszont a lányok érettségije csak 1935-ben vált egyenértékűvé a fiúkéval.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
