Mióta érettségizhetnek a lányok, és miért nem kaptak jegyet a vizsgára a hetvenes években érettségizők?
Németül és magyarul is lehetett érettségizni
Magyarországon 1849-ben, a forradalom leverése után vezették be az érettségit, méghozzá az ausztriai középiskolák mintájára. Általános tiltakozást váltott ki az intézkedés, a németesítés tünetének tartották.
A vizsgát magyar és német nyelven tehették le a diákok. Ha az iskolájuk nem rendelkezett vizsgáztatási joggal, akkor fel kellett utazniuk valamelyik vizsgaközpontba, ezekből viszont mindössze hét volt az országban.
Indigóval másolták az érettségit
Sokáig az érettségi vizsgával lehetett bekerülni az egyetemekre, ezt csupán 1952-ben, a felsőoktatási felvételi vizsga bevezetésével szüntették meg. Harminc évvel később egyes tárgyakból mégis lehetett összevont érettségi-felvételi vizsgát tenni. Ezek abban különböztek a jelenlegitől, hogy a két, indigóval másolt példányt külön javította és értékelte a középiskola és az egyetem.
A hetvenes évek bukott reformjai
A hetvenes években ideiglenesen eltörölték a történelemérettségit. 2011-ben is felmerült hasonló ötlet, akkor a terv szerint egy szakmai tárggyal lehetett volna kiváltani. Mindkét esetben a tanári szakma felháborodása miatt inkább visszavonulót fújtak, kötelező maradt a töri.
A hetvenes években volt egy másik - szintén rövid életű - újítás is. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, csak három szöveges minősítés járt: "dicsérettel megfelelt", "megfelelt" és "nem felelt meg".
Nők az érettségin
A lányok először csak a kereskedelmi iskolákban érettségizhettek. 1895-től tehettek úgynevezett magánérettségit fiúgimnáziumokban, amivel már az orvosi és bölcsészkarokra is felvételizhettek. Az első leánygimnáziumi érettségit 1900-ban tartották. Viszont a lányok érettségije csak 1935-ben vált egyenértékűvé a fiúkéval.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
