Németül és magyarul is lehetett érettségizni
Magyarországon 1849-ben, a forradalom leverése után vezették be az érettségit, méghozzá az ausztriai középiskolák mintájára. Általános tiltakozást váltott ki az intézkedés, a németesítés tünetének tartották.
A vizsgát magyar és német nyelven tehették le a diákok. Ha az iskolájuk nem rendelkezett vizsgáztatási joggal, akkor fel kellett utazniuk valamelyik vizsgaközpontba, ezekből viszont mindössze hét volt az országban.
Indigóval másolták az érettségit
Sokáig az érettségi vizsgával lehetett bekerülni az egyetemekre, ezt csupán 1952-ben, a felsőoktatási felvételi vizsga bevezetésével szüntették meg. Harminc évvel később egyes tárgyakból mégis lehetett összevont érettségi-felvételi vizsgát tenni. Ezek abban különböztek a jelenlegitől, hogy a két, indigóval másolt példányt külön javította és értékelte a középiskola és az egyetem.
A hetvenes évek bukott reformjai
A hetvenes években ideiglenesen eltörölték a történelemérettségit. 2011-ben is felmerült hasonló ötlet, akkor a terv szerint egy szakmai tárggyal lehetett volna kiváltani. Mindkét esetben a tanári szakma felháborodása miatt inkább visszavonulót fújtak, kötelező maradt a töri.
A hetvenes években volt egy másik - szintén rövid életű - újítás is. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, csak három szöveges minősítés járt: "dicsérettel megfelelt", "megfelelt" és "nem felelt meg".
Nők az érettségin
A lányok először csak a kereskedelmi iskolákban érettségizhettek. 1895-től tehettek úgynevezett magánérettségit fiúgimnáziumokban, amivel már az orvosi és bölcsészkarokra is felvételizhettek. Az első leánygimnáziumi érettségit 1900-ban tartották. Viszont a lányok érettségije csak 1935-ben vált egyenértékűvé a fiúkéval.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
