Mióta érettségizhetnek a lányok, és miért nem kaptak jegyet a vizsgára a hetvenes években érettségizők?
Németül és magyarul is lehetett érettségizni
Magyarországon 1849-ben, a forradalom leverése után vezették be az érettségit, méghozzá az ausztriai középiskolák mintájára. Általános tiltakozást váltott ki az intézkedés, a németesítés tünetének tartották.
A vizsgát magyar és német nyelven tehették le a diákok. Ha az iskolájuk nem rendelkezett vizsgáztatási joggal, akkor fel kellett utazniuk valamelyik vizsgaközpontba, ezekből viszont mindössze hét volt az országban.
Indigóval másolták az érettségit
Sokáig az érettségi vizsgával lehetett bekerülni az egyetemekre, ezt csupán 1952-ben, a felsőoktatási felvételi vizsga bevezetésével szüntették meg. Harminc évvel később egyes tárgyakból mégis lehetett összevont érettségi-felvételi vizsgát tenni. Ezek abban különböztek a jelenlegitől, hogy a két, indigóval másolt példányt külön javította és értékelte a középiskola és az egyetem.
A hetvenes évek bukott reformjai
A hetvenes években ideiglenesen eltörölték a történelemérettségit. 2011-ben is felmerült hasonló ötlet, akkor a terv szerint egy szakmai tárggyal lehetett volna kiváltani. Mindkét esetben a tanári szakma felháborodása miatt inkább visszavonulót fújtak, kötelező maradt a töri.
A hetvenes években volt egy másik - szintén rövid életű - újítás is. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, csak három szöveges minősítés járt: "dicsérettel megfelelt", "megfelelt" és "nem felelt meg".
Nők az érettségin
A lányok először csak a kereskedelmi iskolákban érettségizhettek. 1895-től tehettek úgynevezett magánérettségit fiúgimnáziumokban, amivel már az orvosi és bölcsészkarokra is felvételizhettek. Az első leánygimnáziumi érettségit 1900-ban tartották. Viszont a lányok érettségije csak 1935-ben vált egyenértékűvé a fiúkéval.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
