Őszi érettségi: itt van az első hét menetrendje

A magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódnak hétfő délelőtt az őszi érettségik; délután rajzból adnak...

  • eduline/mti
Túry Gergely

A magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódnak hétfő délelőtt az őszi érettségik; délután rajzból adnak számot tudásukról a diákok. A mostani vizsgákon változás, hogy közép- és emelt szinten is 20 helyett 25 százalékos eredményt kell elérni az elégséges osztályzathoz.

Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint az őszi matúra időszakában az előzetes adatok szerint 161 helyszínen 16 398-an tesznek érettségit. Az írásbeli vizsgák október 12-étől október 29-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 7., vége november 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 22-30.

Kedden matematika és földrajz, szerdán történelem, latin és héber, csütörtökön angol és filozófia, pénteken informatika és az egyéb kisebb nyelvek vizsgái következnek. Az írásbelik második hetében a német, az olasz, a kémia, a gazdaság-, valamint belügyi ismeretek, spanyol, biológia, társadalomismeret, francia és fizika érettségiket tartják.

A vizsgák 244 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. A 19 100 vizsgából 3700 vizsga emelt szintű, 15 400 pedig középszintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma az elmúlt év őszi vizsgaidőszakához képest 8 százalékkal nőtt. A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön számolva - 100 tárgyból lesz középszintű és 40 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.