A magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódnak hétfő délelőtt az őszi érettségik; délután rajzból adnak...
A magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódnak hétfő délelőtt az őszi érettségik; délután rajzból adnak számot tudásukról a diákok. A mostani vizsgákon változás, hogy közép- és emelt szinten is 20 helyett 25 százalékos eredményt kell elérni az elégséges osztályzathoz.
Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint az őszi matúra időszakában az előzetes adatok szerint 161 helyszínen 16 398-an tesznek érettségit. Az írásbeli vizsgák október 12-étől október 29-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 7., vége november 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 22-30.
Kedden matematika és földrajz, szerdán történelem, latin és héber, csütörtökön angol és filozófia, pénteken informatika és az egyéb kisebb nyelvek vizsgái következnek. Az írásbelik második hetében a német, az olasz, a kémia, a gazdaság-, valamint belügyi ismeretek, spanyol, biológia, társadalomismeret, francia és fizika érettségiket tartják.
A vizsgák 244 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. A 19 100 vizsgából 3700 vizsga emelt szintű, 15 400 pedig középszintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma az elmúlt év őszi vizsgaidőszakához képest 8 százalékkal nőtt. A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön számolva - 100 tárgyból lesz középszintű és 40 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
