Ilyenek a ponthatárok az orvosi szakokon: idén is a SOTE-ra lehetett a legnehezebben bekerülni

Félévenként egymillió forint körüli összeget kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak, akik csak fizetős orvosi...

  • Eduline
Fogorvoshallgatók. Idén sem lehetett könnyen bekerülni az orvosi és fogorvosi karokra
túry

Félévenként egymillió forint körüli összeget kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak, akik csak fizetős orvosi képzésre kerülnek be - ezért idén is kemény volt a harc az állami ösztöndíjas helyekért. Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg

Idén egyik általános orvosi képzésre sem lehetett bejutni 400 alatti pontszámmal: a debreceni és a pécsi egyetemen 415, a szegedi egytemen 421 volt a ponthatár, a Semmelweis Egyetemen ennél is jobb eredmény - 435 pont - kellett az államilag finanszírozott helyhez.

A költségtérítéses képzésen jóval alacsonyabb volt az alsó limit: a Debreceni Egyetemre 407, a Szegedi Tudományegyetemre 403, a Pécsi Tudományegyetemre 408, a Semmelweisre pedig 427 ponttal lehetett bekerülni. Igaz, a féléves önköltség idén is magas: Debrecenben, Pécsen és Szegeden 950 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként, a Semmelweisen pedig 1 020 000 forint egy félév ára.

Fogorvosi és gyógyszerészeti képzés: nem volt könnyű bekerülni

Hasonlóak voltak a ponthatárok a fogorvosi szakokon is: Debrecenben 423-nál, Pécsen 419-nél, Szegeden 425-nél, a Semmelweisen 438-nál húzták meg a határt, míg önköltséges helyet alacsonyabb összpontszámmal is lehetett szerezni (DE: 388 pont, PTE: 406 pont, SE: 410 pont, SZTE: 425 pont).

A Semmelweis Egyetem gyógyszerészeti osztatlan képzésére 403 ponttal lehetett bekerülni, a DE-n 398, a PTE-n 395, a szegedi egyetemen pedig 389 volt a ponthatár.

Háromszázzal többen tanulhatnak

Az orvosi és egészségtudományi szakokra felvételizők viszonylag nyugodtan várhatták a ponthatárokat, a kormány januári döntése ugyanis - amellyel 53 ezerről 33 970-re csökkentették az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát - ezeket a képzéseket nem érintette negatívan, az egyetemek az előző évinél háromszázzal több elsőévest vehettek fel idén az osztatlan szakokra.

A keretszámok júniusi korrigálásával is jól jártak a jelentkezők: az egészségtudományi alapszakok hallgatói létszámát négyszázzal emelték fel, így végül 3200 teljes ösztöndíjas és 100 részösztöndíjas tanulhat szeptembertől elsősként. Igaz, a felvételizők száma is megugrott, a Semmelweis orvosi karára például 2011-ben még csak 1709-en, idén már 1810-en jelentkeztek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.