Újságcikk és interjú a középszintű németérettségi első részében

Megjöttek az első infók a mai középszintű németérettségiről.

  • Eduline
Ruprech Judit

Az első feladatsor az olvasott szöveg értését teszteli. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll, a diákoknak 60 percük van erre a részre. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1000-1200 szó.

Ebben a részben többféle feladattípus fordulhat elő, például feleletválasztás, igaz/hamis állítás, egymáshoz rendelés, cím, kép és összegző mondat bekezdéshez rendelése, kérdés és felelet egymáshoz rendelése, csoportosítás megadot kategóriák szerint, képek vagy események sorrendbe rakása a szöveg alapján, a szövegből kiemelt mondat vagy bekezdés helyének azonosítása,a szöveg részeinek sorrendbe rakása, hiányos szöveg vagy hiányos mondatok kiegészítése, rövid választ igénylő nyitott kérdések.

A mai napot is közvetítjük, itt követhetitek nyomon az eseményeket.

Az első feladatban német diákok mesélnek nyaralási terveikről, és ezzel kapcsolatban vannak a szöveg végén állítások.

A második feladat egy újságcikk megértése, ami után hat kérdésre kell megfelelően válaszolni. A harmadik feladatban egy cserediákkal készült interjút kaptak a vizsgázók, csak éppen a kérdések keveredtek össze, így sorba kell őket állítani.

A feladatlap utolsó szövege a lány gyerekek világnapjáról szól, amit az ENSZ kezdeményezésére minden év október 11-én tartanak. A szöveg végén egy összefoglaló található, amiben egyes szavakat, kifejezéseket kell pótolni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.