Újságcikk és interjú a középszintű németérettségi első részében

Megjöttek az első infók a mai középszintű németérettségiről.

  • Eduline
Ruprech Judit

Az első feladatsor az olvasott szöveg értését teszteli. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll, a diákoknak 60 percük van erre a részre. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1000-1200 szó.

Ebben a részben többféle feladattípus fordulhat elő, például feleletválasztás, igaz/hamis állítás, egymáshoz rendelés, cím, kép és összegző mondat bekezdéshez rendelése, kérdés és felelet egymáshoz rendelése, csoportosítás megadot kategóriák szerint, képek vagy események sorrendbe rakása a szöveg alapján, a szövegből kiemelt mondat vagy bekezdés helyének azonosítása,a szöveg részeinek sorrendbe rakása, hiányos szöveg vagy hiányos mondatok kiegészítése, rövid választ igénylő nyitott kérdések.

A mai napot is közvetítjük, itt követhetitek nyomon az eseményeket.

Az első feladatban német diákok mesélnek nyaralási terveikről, és ezzel kapcsolatban vannak a szöveg végén állítások.

A második feladat egy újságcikk megértése, ami után hat kérdésre kell megfelelően válaszolni. A harmadik feladatban egy cserediákkal készült interjút kaptak a vizsgázók, csak éppen a kérdések keveredtek össze, így sorba kell őket állítani.

A feladatlap utolsó szövege a lány gyerekek világnapjáról szól, amit az ENSZ kezdeményezésére minden év október 11-én tartanak. A szöveg végén egy összefoglaló található, amiben egyes szavakat, kifejezéseket kell pótolni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.