Bálnák és névelők a nyelvhelyességben

A névelőhasználat mellett a többesszám és az igeidő van a nyelvhelyesség írásbeli fókuszában.

  • Eduline

Az első feladatban egy matematikai kutatási díjat elnyert diákról szóló szövegbe kell behelyettesíteni a megfelelő névelőket és határozószókat. A folytatásban a Haribo gumimacikról szóló szöveg hiányzó részeihez kell megtalálniuk a vizsgázóknak a helyes névelőket (nem, egyes és többesszám szerint).

A harmadik feladatban határozószókat kell egy fiatalok internethasználatról szóló szövegben elhelyezniük a diákoknak. Zárásként egy bálnákról és delfinekről szóló ismeretterjesztő szövegben kell elhelyezniük a mellékelt főneveket, igéket és névelőket.

A feladatra 30 percük van a vizsgázóknak, majd negyedórás szünetet követően a hallás utáni szövegértéssel folytatják a vizsgát.

Kövessétek percről percre tudósításunkat is a német érettségiről!

Érettségi 2016 megoldások 

Az angol érettségi hivatalos emelt és középszinű megoldásai

A hivatalos töriérettségi megoldásai

A töri emelt hivatalos megoldásai

A matekérettségi középszint hivatalos kulcsa

Az emelt matek hivatalos megoldásai

A középszintű magyar hivatalos megoldása

Az emelt magyar hivatalos megoldása

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.