A szakképzési centrumok várják azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akiknek idén nem sikerült a felsőoktatásba bekerülni - mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek.
A mintegy 33 ezer érintettet az Oktatási Hivatal levélben értesíti a szakképzésben rejlő lehetőségekről, így például az elérhető szakmákról, a tanulmányi ösztöndíjakról és a képzési formákról - tette hozzá. Kiemelte: a szakképzés - az első és a második szakma megszerzése is - ingyenes, a fiatalok nappali, levelező és esti képzési formára is jelentkezhetnek, utóbbi kettő választása esetén a tanulmányaik mellett munkát is vállalhatnak.
A szakképzésben résztvevő diákok a tanulmányi eredményeiknek megfelelő ösztöndíjban részesülnek, ilyen például a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj, amelyre a hiányszakmát választó diákok lesznek jogosultak - jegyezte meg Pölöskei Gáborné. A Szabóky ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől függően a szakközépiskolában tanulóknál havi 10 ezer és 35 ezer, a szakgimnáziumban tanulóknál 20 ezer és 50 ezer forint között mozog. A helyettes államtitkár a hiányszakmák közül példaként említette a szakácsot, a logisztikai ügyintézőt, a gyakorló ápolót és a hegesztőt.
Szólt arról is, hogy azok a fiatalok, akik gimnáziumban végeztek, ők 2 éves technikus képzésen vehetnek részt a szakgimnáziumokban vagy egyéb szakmát is választhatnak. Hozzátette: a fiatalok a szakképzési lehetőségekről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján tájékozódhatnak.
Az országban 44 szakképzési centrumban 367 iskola várja a jelentkezőket, akik 238 különböző szakma közül választhatnak - ismertette. Rámutatott, hogy a felnőttoktatás egyre népszerűbb, míg 5 évvel ezelőtt a jelentkezők száma csupán 5 ezer volt, tavaly már 46 ezren tanultak ebben a képzési formában. Pölöskei Gáborné szerint "a munkaerőpiac visszajelzései alapján ma már az érettségi kevés az elhelyezkedéshez, ahhoz, hogy valaki biztos alapokra helyezze a jövőjét, legalább egy szakmára is szükség van".
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
