A szakképzési centrumok várják azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akiknek idén nem sikerült a felsőoktatásba bekerülni - mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek.
A mintegy 33 ezer érintettet az Oktatási Hivatal levélben értesíti a szakképzésben rejlő lehetőségekről, így például az elérhető szakmákról, a tanulmányi ösztöndíjakról és a képzési formákról - tette hozzá. Kiemelte: a szakképzés - az első és a második szakma megszerzése is - ingyenes, a fiatalok nappali, levelező és esti képzési formára is jelentkezhetnek, utóbbi kettő választása esetén a tanulmányaik mellett munkát is vállalhatnak.
A szakképzésben résztvevő diákok a tanulmányi eredményeiknek megfelelő ösztöndíjban részesülnek, ilyen például a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj, amelyre a hiányszakmát választó diákok lesznek jogosultak - jegyezte meg Pölöskei Gáborné. A Szabóky ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől függően a szakközépiskolában tanulóknál havi 10 ezer és 35 ezer, a szakgimnáziumban tanulóknál 20 ezer és 50 ezer forint között mozog. A helyettes államtitkár a hiányszakmák közül példaként említette a szakácsot, a logisztikai ügyintézőt, a gyakorló ápolót és a hegesztőt.
Szólt arról is, hogy azok a fiatalok, akik gimnáziumban végeztek, ők 2 éves technikus képzésen vehetnek részt a szakgimnáziumokban vagy egyéb szakmát is választhatnak. Hozzátette: a fiatalok a szakképzési lehetőségekről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján tájékozódhatnak.
Az országban 44 szakképzési centrumban 367 iskola várja a jelentkezőket, akik 238 különböző szakma közül választhatnak - ismertette. Rámutatott, hogy a felnőttoktatás egyre népszerűbb, míg 5 évvel ezelőtt a jelentkezők száma csupán 5 ezer volt, tavaly már 46 ezren tanultak ebben a képzési formában. Pölöskei Gáborné szerint "a munkaerőpiac visszajelzései alapján ma már az érettségi kevés az elhelyezkedéshez, ahhoz, hogy valaki biztos alapokra helyezze a jövőjét, legalább egy szakmára is szükség van".
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
