Nem kerültél be egy főiskolára sem? A kormány hamarosan keresni fog

A szakképzési centrumok várják azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akiknek idén nem sikerült a felsőoktatásba bekerülni - mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek.

  • MTI
Túry Gergely

A mintegy 33 ezer érintettet az Oktatási Hivatal levélben értesíti a szakképzésben rejlő lehetőségekről, így például az elérhető szakmákról, a tanulmányi ösztöndíjakról és a képzési formákról - tette hozzá. Kiemelte: a szakképzés - az első és a második szakma megszerzése is - ingyenes, a fiatalok nappali, levelező és esti képzési formára is jelentkezhetnek, utóbbi kettő választása esetén a tanulmányaik mellett munkát is vállalhatnak.

A szakképzésben résztvevő diákok a tanulmányi eredményeiknek megfelelő ösztöndíjban részesülnek, ilyen például a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj, amelyre a hiányszakmát választó diákok lesznek jogosultak - jegyezte meg Pölöskei Gáborné. A Szabóky ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől függően a szakközépiskolában tanulóknál havi 10 ezer és 35 ezer, a szakgimnáziumban tanulóknál 20 ezer és 50 ezer forint között mozog. A helyettes államtitkár a hiányszakmák közül példaként említette a szakácsot, a logisztikai ügyintézőt, a gyakorló ápolót és a hegesztőt.

Szólt arról is, hogy azok a fiatalok, akik gimnáziumban végeztek, ők 2 éves technikus képzésen vehetnek részt a szakgimnáziumokban vagy egyéb szakmát is választhatnak. Hozzátette: a fiatalok a szakképzési lehetőségekről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján tájékozódhatnak.

Az országban 44 szakképzési centrumban 367 iskola várja a jelentkezőket, akik 238 különböző szakma közül választhatnak - ismertette. Rámutatott, hogy a felnőttoktatás egyre népszerűbb, míg 5 évvel ezelőtt a jelentkezők száma csupán 5 ezer volt, tavaly már 46 ezren tanultak ebben a képzési formában. Pölöskei Gáborné szerint "a munkaerőpiac visszajelzései alapján ma már az érettségi kevés az elhelyezkedéshez, ahhoz, hogy valaki biztos alapokra helyezze a jövőjét, legalább egy szakmára is szükség van".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.