Négyezer végzős középiskolás bukott meg az idei érettségin

Majdnem négyezren buktak meg a 2017-es tavaszi érettségin, így ők nem kaptak érettségi bizonyítványt.

  • Eduline
Túry Gergely

A hvg.hu azt írja, Rétvári Bence az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva válaszolt Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus kérdésére, amelyben az idei érettségin megbukó diákok számáról érdeklődött. Az államtitkár válaszában arról számol be, hogy idén 3921-en buktak meg az érettségin, így ők érettségi bizonyítványt sem kaptak középiskolai tanulmányaik után.

Rétvári válasza kitér arra is, hogy az idei vizsgaidőszakban összesen 67 015 vizsgázó szerzett érettségi bizonyítványt, így az összes vizsgázó 5,5 százalékának nem sikerült bizonyítványt szerezniük.

Rétvári szerint ezzel a korábbi évekhez képest csökkent a sikertelen érettségik aránya: a tavalyi év tavaszi vizsgaidőszakában 6,3 százalékának, a 2014/2015 . tanév május-júniusi vizsgaidőszakában pedig 7,4 százalékának lett eredménytelen az érettségi vizsgája.

Jó hír a 2018-ban érettségizőknek: mégis használhatják a régi történelmi atlaszt

A 2018-as érettségin is lehet használni a régi történelematlaszokat - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-t. Azt írták: dolgoznak a jogszabálytervezeten, hogy a régi történelematlaszt egy évvel tovább használhassák a diákok. Ez azt jelenti, hogy a 2016/2017-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakában használt és a 2015/2016-os tanévben tankönyvjegyzékbe vett középiskolai történelematlaszok is ugyanúgy használhatóak lesznek majd, ahogy az előző tanévben is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.