Négyezer végzős középiskolás bukott meg az idei érettségin

Majdnem négyezren buktak meg a 2017-es tavaszi érettségin, így ők nem kaptak érettségi bizonyítványt.

  • Eduline
Túry Gergely

A hvg.hu azt írja, Rétvári Bence az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva válaszolt Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus kérdésére, amelyben az idei érettségin megbukó diákok számáról érdeklődött. Az államtitkár válaszában arról számol be, hogy idén 3921-en buktak meg az érettségin, így ők érettségi bizonyítványt sem kaptak középiskolai tanulmányaik után.

Rétvári válasza kitér arra is, hogy az idei vizsgaidőszakban összesen 67 015 vizsgázó szerzett érettségi bizonyítványt, így az összes vizsgázó 5,5 százalékának nem sikerült bizonyítványt szerezniük.

Rétvári szerint ezzel a korábbi évekhez képest csökkent a sikertelen érettségik aránya: a tavalyi év tavaszi vizsgaidőszakában 6,3 százalékának, a 2014/2015 . tanév május-júniusi vizsgaidőszakában pedig 7,4 százalékának lett eredménytelen az érettségi vizsgája.

Jó hír a 2018-ban érettségizőknek: mégis használhatják a régi történelmi atlaszt

A 2018-as érettségin is lehet használni a régi történelematlaszokat - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-t. Azt írták: dolgoznak a jogszabálytervezeten, hogy a régi történelematlaszt egy évvel tovább használhassák a diákok. Ez azt jelenti, hogy a 2016/2017-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakában használt és a 2015/2016-os tanévben tankönyvjegyzékbe vett középiskolai történelematlaszok is ugyanúgy használhatóak lesznek majd, ahogy az előző tanévben is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.