Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Csupán kétezer hallgatót vehetnek fel gazdasági képzésekre az egyetemek és főiskolák 2012-ben, annak ellenére, hogy...

Csupán kétezer hallgatót vehetnek fel gazdasági képzésekre az egyetemek és főiskolák 2012-ben, annak ellenére, hogy az oktatási államtitkárság tervezetében is az szerepel, „a felsőoktatási intézmények és a felhasználói oldal (vagyis a munkáltatók) értékelése szerint is az ebbe a típusba tartozó képzések garantálják leginkább a végzés utáni elhelyezkedés lehetőségét” – tudta meg az Origo.
A hírportál birtokába került, elfogadásra váró tervezet alapján nagy arányban, az idei 4200-ról 2700-ra csökken a bölcsészettudományi képzések támogatott keretszáma is. Az ez évi 2100-ról kevesebb mint felére, 1000 főre apad a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma, 800 helyett pedig mindössze 450 jogász tanulhat állami finanszírozással. Utóbbi a tervezet szöveges indoklása szerint azt jelenti például, hogy az ELTE-n és Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kívül az összes többi intézmény, köztük például a pécsi, szegedi illetve debreceni egyetem összesen 100 támogatott férőhelyen osztozhat.
Az egészségügyi, a pedagógus, illetve a művészeti képzésben nagyjából szinten tartja, a műszaki, informatikai és természettudományi képzésekben ugyanakkor a korábbi terveknél is jobban megemeli az államilag támogatott helyek arányát az előterjesztés: az informatika területén például a tavalyi 5500-ról 7000-re.
| A pontszámítás szabályai is változnak 2012-ben |
| A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. Az új szabályok listájának még közel sincs vége, a többiért kattints. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.