Kemény év vár a diákokra: ezekre a szakokra szinte lehetetlen lesz bekerülni

Csupán kétezer hallgatót vehetnek fel gazdasági képzésekre az egyetemek és főiskolák 2012-ben, annak ellenére, hogy...

  • Eduline
Kevesebb lesz az állami férőhely - lesz olyan szak, amelyre szinte lehetetlen lesz bejutni
Stiller Ákos

Csupán kétezer hallgatót vehetnek fel gazdasági képzésekre az egyetemek és főiskolák 2012-ben, annak ellenére, hogy az oktatási államtitkárság tervezetében is az szerepel, „a felsőoktatási intézmények és a felhasználói oldal (vagyis a munkáltatók) értékelése szerint is az ebbe a típusba tartozó képzések garantálják leginkább a végzés utáni elhelyezkedés lehetőségét” – tudta meg az Origo.

A hírportál birtokába került, elfogadásra váró tervezet alapján nagy arányban, az idei 4200-ról 2700-ra csökken a bölcsészettudományi képzések támogatott keretszáma is. Az ez évi 2100-ról kevesebb mint felére, 1000 főre apad a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma, 800 helyett pedig mindössze 450 jogász tanulhat állami finanszírozással. Utóbbi a tervezet szöveges indoklása szerint azt jelenti például, hogy az ELTE-n és Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kívül az összes többi intézmény, köztük például a pécsi, szegedi illetve debreceni egyetem összesen 100 támogatott férőhelyen osztozhat.

Az egészségügyi, a pedagógus, illetve a művészeti képzésben nagyjából szinten tartja, a műszaki, informatikai és természettudományi képzésekben ugyanakkor a korábbi terveknél is jobban megemeli az államilag támogatott helyek arányát az előterjesztés: az informatika területén például a tavalyi 5500-ról 7000-re.

A pontszámítás szabályai is változnak 2012-ben
A legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok számításakor. Az új szabályok listájának még közel sincs vége, a többiért kattints.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.