Milyenek lesznek a 2012-es ponthatárok a műszaki alapszakokon?

Összesen 10 560 ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel idén a műszaki alapszakokat indító egyetemek és főiskolák – a felvételizők jól jártak a 2012-es keretszámok korrigálásával, a műszaki BSc-képzések ugyanis plusz 2400 helyet kaptak, így valószínűleg nem lesz jelentősebb ponthatáremelés idén. Nézzük, milyenek voltak a 2011-es ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.

  • Eduline
Az Óbudai Egyetem épülete. Többen jelentkeztek műszaki szakokra, mint egy évvel korábban
MTI

Több mint 6200-an jelentkeztek idén gépészmérnöki szakra, ez lett 2012 második legnépszerűbb alapképzése. A jelentkezőknek tavaly legalább 269 pontot kellett gyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Pannon Egyetemre. A debreceni, a pécsi, a győri egyetemet és a Nyíregyházi Főiskolát választó felvételizőknek 271 pontot kellett szerezniük, míg a Dunaújvárosi Főiskolán és a Miskolci Egyetemen 270-nél húzták meg a ponthatárt.

A legjobb tanulmányi és érettségi eredmény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karának gépészmérnöki képzéséhez kellett: a BME-re 375, az Óbudai Egyetemre 306 pont alatt senkit nem vettek fel. Az összes 2011-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Műszaki menedzser

A BME műszaki menedzser szakján 2011-ben 365 volt a ponthatár, ezen kívül az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 265 és 309 közötti pontszámmal: a Debreceni Egyetemen 307-nél, a Kecskeméti Főiskolán 308-nál, a Miskolci Egyetemen 306-nál húzták meg az alsó határt.

Mérnök informatikus

A 2012-es felvételi harmadik legnépszerűbb alapképzése a mérnök informatikus BSc-szak. Tavaly 200 és 370 között mozogtak a ponthatárok: a BME-n 370, az Óbudai Egyetemen 323 (székesfehérvári képzés: 237), a Debreceni Egyetemen 305 volt a ponthatár. A Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem képzésére ennél jóval alacsonyabb pontszámmal – ME: 261 pont, PE: 249 pont – is be lehetett kerülni. 

Ez a szak az informatikai képzési területhez tartozik, de a jelentkezők - a műszaki szakokat választókhoz hasonlóan - jól jártak, a keretszámok korrigálása után ott is több az állami ösztöndíjas hallgatói hely.

Építőmérnök és villamosmérnök

Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Műegyetemen kellett a legtöbb, 346 pont, a Debreceni Egyetemen 291, a Pécsi Tudományegyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 289, a Szent István Egyetemen pedig 303 pontot kellett összegyűjteni.

A villamosmérnök alapszak ponthatárai érdekesen alakultak 2011-ben: a BME-n 364 pont kellett az államilag finanszírozott képzéshez, míg a fizetősön 374 volt a ponthatár. Hasonló volt a helyzet a Pannon Egyetemen is, ahol 240 ponttal lehetett helyet szerezni az államilag támogatott szakon, míg a költségtérítéseshez 340 pont kellett. A Miskolci Egyetemen 255, az Óbudai Egyetemen 254 volt a ponthatár – utóbbinál az angol nyelvű változathoz 224 pontra volt szükség.

Részösztöndíjas helyek
A teljes ösztöndíjas helyek számának emelésével (a 2011-es 9850 helyett 10 560 hely van) párhuzamosan a kormány visszavágta a műszaki alapképzések részösztöndíjas keretét - a végleges adatok alapján 2350 részösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák ezen a képzési területen. Az osztatlan műszaki szakok keretszáma változatlan, 200 fő. A részösztöndíjas helyek elosztását itt nézhetitek meg.

Vegyész- és biomérnök

Vegyészmérnöki képzést idén is csak három intézmény - a BME, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem - indít, a legmagasabb ponthatárt tavaly a Műegyetemen húzták (419 ponzt), a DE-n 326, a PE-n 310 pont kellett az államilag finanszírozott formához. A biomérnöki alapszakon is hasonlóak voltak a 2011-es ponthatárok: a BME-n 393, a DE-n 331, a PE-n 310.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.