Összesen 10 560 ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel idén a műszaki alapszakokat indító egyetemek és főiskolák – a felvételizők jól jártak a 2012-es keretszámok korrigálásával, a műszaki BSc-képzések ugyanis plusz 2400 helyet kaptak, így valószínűleg nem lesz jelentősebb ponthatáremelés idén. Nézzük, milyenek voltak a 2011-es ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.
Több mint 6200-an jelentkeztek idén gépészmérnöki szakra, ez lett 2012 második legnépszerűbb alapképzése. A jelentkezőknek tavaly legalább 269 pontot kellett gyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Pannon Egyetemre. A debreceni, a pécsi, a győri egyetemet és a Nyíregyházi Főiskolát választó felvételizőknek 271 pontot kellett szerezniük, míg a Dunaújvárosi Főiskolán és a Miskolci Egyetemen 270-nél húzták meg a ponthatárt.
A legjobb tanulmányi és érettségi eredmény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karának gépészmérnöki képzéséhez kellett: a BME-re 375, az Óbudai Egyetemre 306 pont alatt senkit nem vettek fel. Az összes 2011-es ponthatárt itt nézhetitek meg.
Műszaki menedzser
A BME műszaki menedzser szakján 2011-ben 365 volt a ponthatár, ezen kívül az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 265 és 309 közötti pontszámmal: a Debreceni Egyetemen 307-nél, a Kecskeméti Főiskolán 308-nál, a Miskolci Egyetemen 306-nál húzták meg az alsó határt.
| Mérnök informatikus |
A 2012-es felvételi harmadik legnépszerűbb alapképzése a mérnök informatikus BSc-szak. Tavaly 200 és 370 között mozogtak a ponthatárok: a BME-n 370, az Óbudai Egyetemen 323 (székesfehérvári képzés: 237), a Debreceni Egyetemen 305 volt a ponthatár. A Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem képzésére ennél jóval alacsonyabb pontszámmal – ME: 261 pont, PE: 249 pont – is be lehetett kerülni. Ez a szak az informatikai képzési területhez tartozik, de a jelentkezők - a műszaki szakokat választókhoz hasonlóan - jól jártak, a keretszámok korrigálása után ott is több az állami ösztöndíjas hallgatói hely. |
Építőmérnök és villamosmérnök
Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Műegyetemen kellett a legtöbb, 346 pont, a Debreceni Egyetemen 291, a Pécsi Tudományegyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 289, a Szent István Egyetemen pedig 303 pontot kellett összegyűjteni.
A villamosmérnök alapszak ponthatárai érdekesen alakultak 2011-ben: a BME-n 364 pont kellett az államilag finanszírozott képzéshez, míg a fizetősön 374 volt a ponthatár. Hasonló volt a helyzet a Pannon Egyetemen is, ahol 240 ponttal lehetett helyet szerezni az államilag támogatott szakon, míg a költségtérítéseshez 340 pont kellett. A Miskolci Egyetemen 255, az Óbudai Egyetemen 254 volt a ponthatár – utóbbinál az angol nyelvű változathoz 224 pontra volt szükség.
| Részösztöndíjas helyek |
| A teljes ösztöndíjas helyek számának emelésével (a 2011-es 9850 helyett 10 560 hely van) párhuzamosan a kormány visszavágta a műszaki alapképzések részösztöndíjas keretét - a végleges adatok alapján 2350 részösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák ezen a képzési területen. Az osztatlan műszaki szakok keretszáma változatlan, 200 fő. A részösztöndíjas helyek elosztását itt nézhetitek meg. |
Vegyész- és biomérnök
Vegyészmérnöki képzést idén is csak három intézmény - a BME, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem - indít, a legmagasabb ponthatárt tavaly a Műegyetemen húzták (419 ponzt), a DE-n 326, a PE-n 310 pont kellett az államilag finanszírozott formához. A biomérnöki alapszakon is hasonlóak voltak a 2011-es ponthatárok: a BME-n 393, a DE-n 331, a PE-n 310.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
