Milyenek lesznek a 2012-es ponthatárok a műszaki alapszakokon?

Összesen 10 560 ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel idén a műszaki alapszakokat indító egyetemek és főiskolák – a felvételizők jól jártak a 2012-es keretszámok korrigálásával, a műszaki BSc-képzések ugyanis plusz 2400 helyet kaptak, így valószínűleg nem lesz jelentősebb ponthatáremelés idén. Nézzük, milyenek voltak a 2011-es ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.

  • Eduline
Az Óbudai Egyetem épülete. Többen jelentkeztek műszaki szakokra, mint egy évvel korábban
MTI

Több mint 6200-an jelentkeztek idén gépészmérnöki szakra, ez lett 2012 második legnépszerűbb alapképzése. A jelentkezőknek tavaly legalább 269 pontot kellett gyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Pannon Egyetemre. A debreceni, a pécsi, a győri egyetemet és a Nyíregyházi Főiskolát választó felvételizőknek 271 pontot kellett szerezniük, míg a Dunaújvárosi Főiskolán és a Miskolci Egyetemen 270-nél húzták meg a ponthatárt.

A legjobb tanulmányi és érettségi eredmény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karának gépészmérnöki képzéséhez kellett: a BME-re 375, az Óbudai Egyetemre 306 pont alatt senkit nem vettek fel. Az összes 2011-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Műszaki menedzser

A BME műszaki menedzser szakján 2011-ben 365 volt a ponthatár, ezen kívül az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 265 és 309 közötti pontszámmal: a Debreceni Egyetemen 307-nél, a Kecskeméti Főiskolán 308-nál, a Miskolci Egyetemen 306-nál húzták meg az alsó határt.

Mérnök informatikus

A 2012-es felvételi harmadik legnépszerűbb alapképzése a mérnök informatikus BSc-szak. Tavaly 200 és 370 között mozogtak a ponthatárok: a BME-n 370, az Óbudai Egyetemen 323 (székesfehérvári képzés: 237), a Debreceni Egyetemen 305 volt a ponthatár. A Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem képzésére ennél jóval alacsonyabb pontszámmal – ME: 261 pont, PE: 249 pont – is be lehetett kerülni. 

Ez a szak az informatikai képzési területhez tartozik, de a jelentkezők - a műszaki szakokat választókhoz hasonlóan - jól jártak, a keretszámok korrigálása után ott is több az állami ösztöndíjas hallgatói hely.

Építőmérnök és villamosmérnök

Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Műegyetemen kellett a legtöbb, 346 pont, a Debreceni Egyetemen 291, a Pécsi Tudományegyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 289, a Szent István Egyetemen pedig 303 pontot kellett összegyűjteni.

A villamosmérnök alapszak ponthatárai érdekesen alakultak 2011-ben: a BME-n 364 pont kellett az államilag finanszírozott képzéshez, míg a fizetősön 374 volt a ponthatár. Hasonló volt a helyzet a Pannon Egyetemen is, ahol 240 ponttal lehetett helyet szerezni az államilag támogatott szakon, míg a költségtérítéseshez 340 pont kellett. A Miskolci Egyetemen 255, az Óbudai Egyetemen 254 volt a ponthatár – utóbbinál az angol nyelvű változathoz 224 pontra volt szükség.

Részösztöndíjas helyek
A teljes ösztöndíjas helyek számának emelésével (a 2011-es 9850 helyett 10 560 hely van) párhuzamosan a kormány visszavágta a műszaki alapképzések részösztöndíjas keretét - a végleges adatok alapján 2350 részösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák ezen a képzési területen. Az osztatlan műszaki szakok keretszáma változatlan, 200 fő. A részösztöndíjas helyek elosztását itt nézhetitek meg.

Vegyész- és biomérnök

Vegyészmérnöki képzést idén is csak három intézmény - a BME, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem - indít, a legmagasabb ponthatárt tavaly a Műegyetemen húzták (419 ponzt), a DE-n 326, a PE-n 310 pont kellett az államilag finanszírozott formához. A biomérnöki alapszakon is hasonlóak voltak a 2011-es ponthatárok: a BME-n 393, a DE-n 331, a PE-n 310.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.