A minimális pontszám is elegendő volt a legnépszerűbb műszaki szakhoz

Több mint 6200-an jelentkeztek 2012 második legnépszerűbb alapképzésére, gépészmérnök alapszakra.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Több mint 6200-an jelentkeztek 2012 második legnépszerűbb alapképzésére, gépészmérnök alapszakra. A sikeres felvételihez elég volt a minimális 240 pont is, ennyivel lehetett bekerülni a Nyíregyházi Főiskolára, a Dunaújvárosi Főiskolára, a Debreceni Egyetemre és a Pannon Egyetemre. Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg

A legjobb tanulmányi és érettségi eredmény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem gépészmérnöki képzéséhez kellett: a BME-re 391, az Óbudai Egyetemre 311 pont alatt senkit nem vettek fel.

Műszaki menedzser és építőmérnök

A BME műszaki menedzser szakján 362 volt a ponthatár, ezen kívül az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 240 és 274 közötti pontszámmal: a Debreceni Egyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán, a Szent István Egyetemen 240-nél,  a Szegedi Tudományegyetemen 274-nél, a győri egyetemen pedig 252-nél húzták meg a ponthatárt.

Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Műegyetemen kellett a legtöbb, 350 pont, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Széchenyi István Egyetemen 240 volt a ponthatár, a Szent István Egyetem képzéséhez 280 pont kellett.

Vegyész- és biomérnök

Vegyészmérnöki képzést idén is csak három intézmény - a BME, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem - indít, a legmagasabb ponthatárt a Műegyetemen húzták (427 pont), a DE-n 300, a PE-n 301 pont kellett az államilag finanszírozott formához. A biomérnöki alapszakon is hasonlóak voltak a ponthatárok: a BME-n 407, a DE-n 350, a PE-n 260, a Corvinuson 347, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 317.

A 2012-es keretszámok
A műszaki képzéseket indító egyetemek és főiskolák jól jártak a 2012-es keretszámok átcsoportosításával: az alapszakokra eredetileg 8000 állami ösztöndíjast vehettek volna fel a felsőoktatási intézmények, június végén azonban 2600-zal emelték meg a létszámot, igaz, ezzel egy időben visszavágták a részösztöndíjas keretet. A korrigált keretszámokról itt olvashattok.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.