Ez az idei érettségi legnagyobb rejtélye: egy titokzatos segédeszköz

A közép- és emelt szintű informatikaérettségin az egyetlen segédeszköz a vonalzó - a számítógépeken és az szoftvereken kívül, persze. De mire lehet használni egy számítógépes gyakorlati vizsgán egy vonalzót?

  • Eduline
Shutterstock

"Könyörgöm, valaki magyarázza el, miért része az emelt érettségi vizsgán használható eszközöknek a vonalzó? Egyszerűen el nem tudom képzelni, mihez kezdenék egy vonalzóval a vizsgán. Tessék mondani, törülközőt és citromos vizet is lehet vinni? Azoknak legalább hasznát venném, elvégre, ne ess pánikba, és mindig legyen nálad törülköző" - fakadt ki egy fórumozó.

A középszintű feladatsor első részét itt találjátok

A középszintű feladatsor második részét itt nézhetitek meg.

Valamit mérni?

Van, aki szerint a margókat kell vele megmérni, más inkább a betűméretre tippelne. "Megmérni, mekkora a monitor" - válaszolta a kérdésünkre egy veterán infós érettségiző, de ezzel nem jutottunk közelebb a megoldáshoz, és valószínűleg ő sem.

A gyakorikérdések.hu-n is előkerült már a kérdés, ott ez a válasz érkezett:

gyakorikerdesek.hu

Kihúzni a részfeladatokat?

Az is lehet, hogy a részfeladatok kihúzása nem is vicc. Az Informatikaérettségi blogon egy teljes posztot szántak a témának. Itt hosszan kifejtették, hogy mivel a feladatokat szövegesen megfogalmazva tartalmazza a kérdéssor, és nem pontokra bontva, ezért könnyű elveszni az egy mondatban szereplő négy-öt részfeladat között, és nagy az esély, hogy valamelyiket kihagyják az érettségizők. A vonalzó szerintük azért kell, mert szabad kézzel nem olyan egyszerű vonalat húzni.

Persze van, aki már a magyarérettségin is hasznát tudta volna venni a vonalzónak, ugyanerre hivatkozva. A négy legfurcsább kérdés a magyarérettségiről.

gyakorikerdesek.hu

Az informatikaérettségiről szóló cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.