Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

  • Eduline

Agrár képzési terület

lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki: 320

tájrendező és kertépítő mérnöki: 325

állatorvosi: 400

agrármérnöki: 300

erdőmérnöki: 300

 

Shutterstock
Bölcsészettudomány

anglisztika: 320

közösségszervezés – kulturális szakirány: 310

közösségszervezés – ifjúsági szakirány: 310

közösségszervezés – humánfejlesztő szakirány: 310

magyar: 310

ókori nyelvek és kultúrák - asszíriológia szakirány: 310

ókori nyelvek és kultúrák - egyiptológia szakirány: 310

ókori nyelvek és kultúrák - klasszika-filológia szakirány: 310

pszichológia: 435

régészet: 340

szabad bölcsészet: 340

történelem: 320

Gazdaságtudományok

alkalmazott közgazdaságtan: 458

emberi erőforrások: 443

gazdálkodási és menedzsment: 440

kereskedelem és marketing: 449

nemzetközi gazdálkodás: 460

pénzügy és számvitel: 450

turizmus-vendéglátás: 420

gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés: 465

Jogi képzési terület

jogász: 460

igazságügyi igazgatási: 424

munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410

Műszaki képzési terület

építészmérnöki: 330

műszaki menedzser: 320

Orvos- és egészségtudomány

általános orvos: 380

fogorvos: 390

gyógyszerész: 385

Pedagógusképzési terület

tanár: 305

gyógypedagógia: 310

Sporttudomány

sport és rekreációszervezés (rekreációszervező és egészségfejlesztő szakirány): 320

sport és rekreációszervezés (sportszervező szakirány): 320

Társadalomtudomány

kommunikáció és médiatudomány: 455

nemzetközi tanulmányok: 465

politikatudomány: 320

szociológia: 320

A teljes listát itt találjátok meg.

A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.