Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely a jövő évben - jelentette be Balog Zoltán emberi...
Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely a jövő évben - jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere miután szerdán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) tárgyalt, és megerősítették a témában kötött korábbi részmegállapodást.
A dokumentumban a korábbi egyezséghez hasonlóan 16 szakon - közte közgazdász, jogász és kommunikációs képzésben - külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak. Balog Zoltán bejelentette azt is, hogy a felsőoktatás jövőre több mint 18 milliárd forintos pluszforrással számolhat. Milyenek voltak a központi ponthatárok 2013-ban ezeken a szakokon? Itt találjátok a listát.
A dokumentum kitér arra is, hogy az aláírók szerint a felvételi eljárás új rendszerére történő átállás sikeres volt, az előző évhez képest nőtt az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók száma. A kormány törekszik arra, hogy ezeken a szakokon a 260 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson állami ösztöndíjas helyeket.
| Ilyenek lesznek a ponthatárok 2014-ben |
Alkalmazott közgazdaságtan: 465 Andragógia: 430 Emberi erőforrások: 443 Gazdálkodási és menedzsment: 460 Gazdaságelemzés: 465 Igazságügyi igazgatási: 424 Jogász: 464 Kereskedelem és marketing: 449 Kommunikáció és médiatudomány: 449 Közszolgálat: 440 Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410 Nemzetközi gazdálkodás: 460 Nemzetközi tanulmányok: 465 Pénzügy-, és számvitel: 458 Turizmus-vendéglátás: 428 Üzleti szakoktató: 440 |
A megállapodás kitér arra is, hogy a felek folytatják együttműködésüket a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében, mind kétoldalúan, mind a felsőoktatási kerekasztal keretei között.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
