Elstartolt a felvételi: itt van minden az alkalmassági vizsgákról

Milyen szakokon kell alkalmassági vizsgát tennetek, hány helyen kell vizsgáznotok, és mi történik, ha nem mentek át az alkalmasságin? Itt találjátok a legfontosabb infókat.

  • Eduline

MTI / Komka Péter

Az alkalmassági vizsga lehet egészségügyi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat, nyelvi alkalmassági vizsgálat. Azt, hogy egy képzésen szerveznek-e alkalmassági vizsgát, a felvi.hu-n, a meghirdetett szakok listájában találjátok. A vizsgák listáját itt találjátok.

Az alkalmassági vizsgáról értesítést küldenek az egyetemek, főiskolák - de ha a vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kapjátok meg a levelet, érdemes az intézményeknél érdeklődni.

Az alkalmassági vizsgákon nem pontszámot kaptok, hanem "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítést. Amennyiben megfeleltek a vizsgán, úgy a szokásos eljárással, a felvételi összpontszám alapján rangsorolnak titeket, és akkor kerülhettek be a képzésre, ha eléritek a júliusi ponthatárt.

Ha "nem felelt meg" minősítést kaptok, akkor az adott szakra biztosan nem fogtok bekerülni - függetlenül a pontszámotoktól. Akkor is így jártok, ha nem mentek el az alkalmassági vizsgára.

Előfordulhat, hogy több olyan szakra is jelentkeztek, ahol alkalmassági vizsgát tartanak. A csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus, a tanító és az osztatlan tanárképzések pályaalkalmassági vizsgáit elég egyszer letenni, az eredményt a többi egyetem-főiskola képzésén is figyelembe veszik.

Más szakokon viszont mások a szabályok - ilyenkor az összes (megjelölt) felsőoktatási intézményben vizsgázni kell. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna