Minden a felvételi pontszámításról: Ennyit ér egy jól sikerült érettségi

A maximálisan megszerezhető 500 pontból 200-ról az érettségi eredményei döntenek, ugyancsak ennyiről dönt a tanulmányi eredmény, a fennmaradó 100 pontot pedig pluszpontként, például emelt szintű érettségivel, vagy nyelvvizsgával szerezhetitek meg.

  • Eduline
Shutterstock

Bár korábban arról szóltak a hírek, végül mégsem emelték meg az idei minimum ponthatárokat. Alap- és osztatlan szakokon ez 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimálisan megszerzendő.

41 szakon központi ponthatárokat határoztak meg, azok listáját itt találjátok:

Friss: ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2016-ban

Az emelt szintű érettségiért plusz pont kapható, de vannak olyan szakok, ahova nem is vesznek fel a meghatározott tárgyból letett emelt vizsga nélkül (ezekről bővebben itt). Ráadásul idén már csak olyan tárgyakból tehettek emelt érettségit, aminek a pontja beleszámít a felvételibe.

Tehát ha nem is kötelező a választott szakok alapján emelten érettségizni, akkor is megéri a többletpontok miatt. A legalább 45 százalékos eredményért ugyanis már 50 pluszpont jár, ha pedig két tárgyból is jogosult vagy többletpontra, akkor 100 (ez a maximális) pontot szerezhetsz pluszban.

Még egyszer minden fontos tudnivaló az idei érettségiről

Az elégséges eredményhez ahogy tavaly, úgy idén is 25 százalékot kell elérni, ám a minimális eredménnyel aligha lehet sikerrel pályázni a felsőoktatásba. A hármas 40, a négyes 60, az ötös pedig 80 százaléktól van meg. Emelt szinten is 25 százaléktól van meg a kettes, a hármashoz viszont már a 33 százalék is elég, 47-től négyes, 60-tól pedig ötös osztályzatot kaptok.

Idén a felsőfokú szakképzés elvégzése után is jár pluszpont, legfeljebb 30. Négyes eredményre 20, hármasra pedig 10 jár.

Az érettségivel kapcsolatban minden friss infót erre keressetek! Hétfőtől pedig tartsatok velünk, ugyanis az Eduline-on értesülhettek elsőként az érettségi minden fejleményéről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.