A maximálisan megszerezhető 500 pontból 200-ról az érettségi eredményei döntenek, ugyancsak ennyiről dönt a tanulmányi eredmény, a fennmaradó 100 pontot pedig pluszpontként, például emelt szintű érettségivel, vagy nyelvvizsgával szerezhetitek meg.
Bár korábban arról szóltak a hírek, végül mégsem emelték meg az idei minimum ponthatárokat. Alap- és osztatlan szakokon ez 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimálisan megszerzendő.
41 szakon központi ponthatárokat határoztak meg, azok listáját itt találjátok:
Az emelt szintű érettségiért plusz pont kapható, de vannak olyan szakok, ahova nem is vesznek fel a meghatározott tárgyból letett emelt vizsga nélkül (ezekről bővebben itt). Ráadásul idén már csak olyan tárgyakból tehettek emelt érettségit, aminek a pontja beleszámít a felvételibe.
Tehát ha nem is kötelező a választott szakok alapján emelten érettségizni, akkor is megéri a többletpontok miatt. A legalább 45 százalékos eredményért ugyanis már 50 pluszpont jár, ha pedig két tárgyból is jogosult vagy többletpontra, akkor 100 (ez a maximális) pontot szerezhetsz pluszban.
Az elégséges eredményhez ahogy tavaly, úgy idén is 25 százalékot kell elérni, ám a minimális eredménnyel aligha lehet sikerrel pályázni a felsőoktatásba. A hármas 40, a négyes 60, az ötös pedig 80 százaléktól van meg. Emelt szinten is 25 százaléktól van meg a kettes, a hármashoz viszont már a 33 százalék is elég, 47-től négyes, 60-tól pedig ötös osztályzatot kaptok.
Idén a felsőfokú szakképzés elvégzése után is jár pluszpont, legfeljebb 30. Négyes eredményre 20, hármasra pedig 10 jár.
Az érettségivel kapcsolatban minden friss infót erre keressetek! Hétfőtől pedig tartsatok velünk, ugyanis az Eduline-on értesülhettek elsőként az érettségi minden fejleményéről!
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
