A maximálisan megszerezhető 500 pontból 200-ról az érettségi eredményei döntenek, ugyancsak ennyiről dönt a tanulmányi eredmény, a fennmaradó 100 pontot pedig pluszpontként, például emelt szintű érettségivel, vagy nyelvvizsgával szerezhetitek meg.
Bár korábban arról szóltak a hírek, végül mégsem emelték meg az idei minimum ponthatárokat. Alap- és osztatlan szakokon ez 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimálisan megszerzendő.
41 szakon központi ponthatárokat határoztak meg, azok listáját itt találjátok:
Az emelt szintű érettségiért plusz pont kapható, de vannak olyan szakok, ahova nem is vesznek fel a meghatározott tárgyból letett emelt vizsga nélkül (ezekről bővebben itt). Ráadásul idén már csak olyan tárgyakból tehettek emelt érettségit, aminek a pontja beleszámít a felvételibe.
Tehát ha nem is kötelező a választott szakok alapján emelten érettségizni, akkor is megéri a többletpontok miatt. A legalább 45 százalékos eredményért ugyanis már 50 pluszpont jár, ha pedig két tárgyból is jogosult vagy többletpontra, akkor 100 (ez a maximális) pontot szerezhetsz pluszban.
Az elégséges eredményhez ahogy tavaly, úgy idén is 25 százalékot kell elérni, ám a minimális eredménnyel aligha lehet sikerrel pályázni a felsőoktatásba. A hármas 40, a négyes 60, az ötös pedig 80 százaléktól van meg. Emelt szinten is 25 százaléktól van meg a kettes, a hármashoz viszont már a 33 százalék is elég, 47-től négyes, 60-tól pedig ötös osztályzatot kaptok.
Idén a felsőfokú szakképzés elvégzése után is jár pluszpont, legfeljebb 30. Négyes eredményre 20, hármasra pedig 10 jár.
Az érettségivel kapcsolatban minden friss infót erre keressetek! Hétfőtől pedig tartsatok velünk, ugyanis az Eduline-on értesülhettek elsőként az érettségi minden fejleményéről!
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
