A maximálisan megszerezhető 500 pontból 200-ról az érettségi eredményei döntenek, ugyancsak ennyiről dönt a tanulmányi eredmény, a fennmaradó 100 pontot pedig pluszpontként, például emelt szintű érettségivel, vagy nyelvvizsgával szerezhetitek meg.
Bár korábban arról szóltak a hírek, végül mégsem emelték meg az idei minimum ponthatárokat. Alap- és osztatlan szakokon ez 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimálisan megszerzendő.
41 szakon központi ponthatárokat határoztak meg, azok listáját itt találjátok:
Az emelt szintű érettségiért plusz pont kapható, de vannak olyan szakok, ahova nem is vesznek fel a meghatározott tárgyból letett emelt vizsga nélkül (ezekről bővebben itt). Ráadásul idén már csak olyan tárgyakból tehettek emelt érettségit, aminek a pontja beleszámít a felvételibe.
Tehát ha nem is kötelező a választott szakok alapján emelten érettségizni, akkor is megéri a többletpontok miatt. A legalább 45 százalékos eredményért ugyanis már 50 pluszpont jár, ha pedig két tárgyból is jogosult vagy többletpontra, akkor 100 (ez a maximális) pontot szerezhetsz pluszban.
Az elégséges eredményhez ahogy tavaly, úgy idén is 25 százalékot kell elérni, ám a minimális eredménnyel aligha lehet sikerrel pályázni a felsőoktatásba. A hármas 40, a négyes 60, az ötös pedig 80 százaléktól van meg. Emelt szinten is 25 százaléktól van meg a kettes, a hármashoz viszont már a 33 százalék is elég, 47-től négyes, 60-tól pedig ötös osztályzatot kaptok.
Idén a felsőfokú szakképzés elvégzése után is jár pluszpont, legfeljebb 30. Négyes eredményre 20, hármasra pedig 10 jár.
Az érettségivel kapcsolatban minden friss infót erre keressetek! Hétfőtől pedig tartsatok velünk, ugyanis az Eduline-on értesülhettek elsőként az érettségi minden fejleményéről!
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
