Minden a felvételi pontszámításról: Ennyit ér egy jól sikerült érettségi

A maximálisan megszerezhető 500 pontból 200-ról az érettségi eredményei döntenek, ugyancsak ennyiről dönt a tanulmányi eredmény, a fennmaradó 100 pontot pedig pluszpontként, például emelt szintű érettségivel, vagy nyelvvizsgával szerezhetitek meg.

  • Eduline
Shutterstock

Bár korábban arról szóltak a hírek, végül mégsem emelték meg az idei minimum ponthatárokat. Alap- és osztatlan szakokon ez 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimálisan megszerzendő.

41 szakon központi ponthatárokat határoztak meg, azok listáját itt találjátok:

Friss: ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2016-ban

Az emelt szintű érettségiért plusz pont kapható, de vannak olyan szakok, ahova nem is vesznek fel a meghatározott tárgyból letett emelt vizsga nélkül (ezekről bővebben itt). Ráadásul idén már csak olyan tárgyakból tehettek emelt érettségit, aminek a pontja beleszámít a felvételibe.

Tehát ha nem is kötelező a választott szakok alapján emelten érettségizni, akkor is megéri a többletpontok miatt. A legalább 45 százalékos eredményért ugyanis már 50 pluszpont jár, ha pedig két tárgyból is jogosult vagy többletpontra, akkor 100 (ez a maximális) pontot szerezhetsz pluszban.

Még egyszer minden fontos tudnivaló az idei érettségiről

Az elégséges eredményhez ahogy tavaly, úgy idén is 25 százalékot kell elérni, ám a minimális eredménnyel aligha lehet sikerrel pályázni a felsőoktatásba. A hármas 40, a négyes 60, az ötös pedig 80 százaléktól van meg. Emelt szinten is 25 százaléktól van meg a kettes, a hármashoz viszont már a 33 százalék is elég, 47-től négyes, 60-tól pedig ötös osztályzatot kaptok.

Idén a felsőfokú szakképzés elvégzése után is jár pluszpont, legfeljebb 30. Négyes eredményre 20, hármasra pedig 10 jár.

Az érettségivel kapcsolatban minden friss infót erre keressetek! Hétfőtől pedig tartsatok velünk, ugyanis az Eduline-on értesülhettek elsőként az érettségi minden fejleményéről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.