Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb mesterszakokon?

Jövő héten, a ponthatárhúzáskor kiderül, ki jut be egyetemre, főiskolára. Megnéztük, mire számíthatnak azok, akik a legnépszerűbb mesterszakok egyikére jelentkeztek.

  • Eduline
Az idei felvételin is a vezetés és szervezés a legnépszerűbb mesterszak
Stiller Ákos

Július 23-án húzzák a ponthatárokat a 2015-ös felvételin. Azoknak, akik mesterképzésre jelentkeztek, a maximális 100-ból legalább 50 pontot kellett elérniük.

Milyen esélyekkel indulnak a felvételizők az állami ösztöndíjas helyért?

Az alap- és osztatlan szakokkkal, illetve felsőoktatási szakképzésekkel ellentétben a mesterszakokon van külön állami ösztöndíjas keretszám: a limit a keretszámba utolsóként beférő jelentkező pontszáma lesz.

Az általatok megjelölt egyetemen, főiskolán húzott ponthatárt megtippelhetitek, ha megnézitek, milyen ponthatár mellett hányan kerültek be tavaly az adott szakra, és összevetitek az idei évre meghatározott keretszámmal. Persze így is előfordulhat, hogy a jelentkezők pontszámának változása miatt jóval alacsonyabb vagy magasabb lesz a bejutási küszöb.

A tavaly felvettek számát és a ponthatárokat a felvi.hu-n a Ponthatárok, rangsor menüpont alatt, az idei keretszámokat pedig az Egyetemek, főiskolák menüpontban találjátok. Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon?

Itt most azt gyűjtöttük össze, hányan kezdhették el tavaly az - állami ösztöndíjas jelentkezők száma alapján - legnépszerűbb mesterszakokat támogatott formában, és hányan felvételiztek rájuk az idén.

SzakÁllami ösztöndíjas helyre felvettek (2014)Állami ösztöndíjas helyre jelentkezők (2015)
vezetés és szervezés4731550
vállalkozásfejlesztés221987
marketing240843
pénzügy333830
pszichológia412785
nemzetközi tanulmányok309772
logisztikai menedzsment200648

kommunikáció- és médiatudomány

317603

nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

153588
gépészmérnöki232498
2015-ös felvételi

Tudnivalók a pótfelvételiről

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Felvételi: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Minden a ponthatárhúzásról

Ezek a diákok bukják a felvételit

Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak

Az állami ösztöndíj feltételei

Ennyien kerülhetnek be az egyetemekre, főiskolákra

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.