A nap kérdése: milyen tárgyakból vizsgázhattok az őszi érettségin?

Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire: milyen tárgyakból vizsgázhattok, és milyen vizsgatípusok közül választhattok? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Latinból vizsgáztam tavasszal középszinten, de így nem volt elég pontom, ezért nem vettek fel egyetemre. Vizsgázhatok ősszel emelt szinten?

Igen: ha javítani szeretnétek az eredményeteken, ismétlő vizsgát tehettek, ha pedig a középszintű után emelt szinten szeretnétek érettségizni, szintemelő vizsgára kell jelentkeznetek. Az írásbeliket október 11-től 25-ig, a szóbeliket pedig november 6-tól 29-ig tartják. Íme, a vizsgatárgyak listája. Az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Tantárgyak
a) kötelező vizsgatárgyak

magyar nyelv és irodalom;

nemzetiségi nyelv és irodalom: horvát nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv és irodalom, román nyelv és

irodalom, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom;

nemzetiségi nyelv: horvát nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv, szlovén nemzetiségi nyelv; 

történelem (magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvő iskolákban a tanítás nyelvén) ;

matematika (magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvő iskolákban a tanítás nyelvén) ;

b) élő idegen nyelv vizsgatárgy (egy kötelező)

- angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv; 

- beás nyelv, bolgár nyelv, horvát nyelv, lengyel nyelv, lovári

nyelv, román nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, szlovén nyelv, újgörög nyelv, ukrán nyelv;

latin nyelv;

c) a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a

tanítás nyelvén letett 

fizika;

kémia;

biológia;

földrajz;

informatika;

testnevelés;

társadalomismeret;

belügyi rendészeti ismeretek;

katonai alapismeretek;

gazdasági ismeretek;

d) a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű

iskolákban a tanítás nyelvén letett

egészségügyi alapismeretek;

elektronikai alapismeretek;

építészeti és építési alapismeretek;

gépészeti alapismeretek;

informatikai alapismeretek;

kereskedelmi és marketing alapismeretek;

környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek;

közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan);

közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan);

közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika);

közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel);

mezőgazdasági alapismeretek;

oktatási alapismeretek;

vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.