A nap kérdése: milyen tárgyakból vizsgázhattok az őszi érettségin?

Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire: milyen tárgyakból vizsgázhattok, és milyen vizsgatípusok közül választhattok? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Latinból vizsgáztam tavasszal középszinten, de így nem volt elég pontom, ezért nem vettek fel egyetemre. Vizsgázhatok ősszel emelt szinten?

Igen: ha javítani szeretnétek az eredményeteken, ismétlő vizsgát tehettek, ha pedig a középszintű után emelt szinten szeretnétek érettségizni, szintemelő vizsgára kell jelentkeznetek. Az írásbeliket október 11-től 25-ig, a szóbeliket pedig november 6-tól 29-ig tartják. Íme, a vizsgatárgyak listája. Az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Tantárgyak
a) kötelező vizsgatárgyak

magyar nyelv és irodalom;

nemzetiségi nyelv és irodalom: horvát nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv és irodalom, román nyelv és

irodalom, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom;

nemzetiségi nyelv: horvát nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv, szlovén nemzetiségi nyelv; 

történelem (magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvő iskolákban a tanítás nyelvén) ;

matematika (magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvő iskolákban a tanítás nyelvén) ;

b) élő idegen nyelv vizsgatárgy (egy kötelező)

- angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv; 

- beás nyelv, bolgár nyelv, horvát nyelv, lengyel nyelv, lovári

nyelv, román nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, szlovén nyelv, újgörög nyelv, ukrán nyelv;

latin nyelv;

c) a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a

tanítás nyelvén letett 

fizika;

kémia;

biológia;

földrajz;

informatika;

testnevelés;

társadalomismeret;

belügyi rendészeti ismeretek;

katonai alapismeretek;

gazdasági ismeretek;

d) a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű

iskolákban a tanítás nyelvén letett

egészségügyi alapismeretek;

elektronikai alapismeretek;

építészeti és építési alapismeretek;

gépészeti alapismeretek;

informatikai alapismeretek;

kereskedelmi és marketing alapismeretek;

környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek;

közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan);

közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan);

közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika);

közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel);

mezőgazdasági alapismeretek;

oktatási alapismeretek;

vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.