A nap kérdése: milyen tárgyakból vizsgázhattok az őszi érettségin?

Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire: milyen tárgyakból vizsgázhattok, és milyen vizsgatípusok közül választhattok? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Latinból vizsgáztam tavasszal középszinten, de így nem volt elég pontom, ezért nem vettek fel egyetemre. Vizsgázhatok ősszel emelt szinten?

Igen: ha javítani szeretnétek az eredményeteken, ismétlő vizsgát tehettek, ha pedig a középszintű után emelt szinten szeretnétek érettségizni, szintemelő vizsgára kell jelentkeznetek. Az írásbeliket október 11-től 25-ig, a szóbeliket pedig november 6-tól 29-ig tartják. Íme, a vizsgatárgyak listája. Az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Tantárgyak
a) kötelező vizsgatárgyak

magyar nyelv és irodalom;

nemzetiségi nyelv és irodalom: horvát nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv és irodalom, román nyelv és

irodalom, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom;

nemzetiségi nyelv: horvát nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv, szlovén nemzetiségi nyelv; 

történelem (magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvő iskolákban a tanítás nyelvén) ;

matematika (magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvő iskolákban a tanítás nyelvén) ;

b) élő idegen nyelv vizsgatárgy (egy kötelező)

- angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv; 

- beás nyelv, bolgár nyelv, horvát nyelv, lengyel nyelv, lovári

nyelv, román nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, szlovén nyelv, újgörög nyelv, ukrán nyelv;

latin nyelv;

c) a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a

tanítás nyelvén letett 

fizika;

kémia;

biológia;

földrajz;

informatika;

testnevelés;

társadalomismeret;

belügyi rendészeti ismeretek;

katonai alapismeretek;

gazdasági ismeretek;

d) a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű

iskolákban a tanítás nyelvén letett

egészségügyi alapismeretek;

elektronikai alapismeretek;

építészeti és építési alapismeretek;

gépészeti alapismeretek;

informatikai alapismeretek;

kereskedelmi és marketing alapismeretek;

környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek;

közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan);

közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan);

közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika);

közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel);

mezőgazdasági alapismeretek;

oktatási alapismeretek;

vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek.
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.