Évek óta egy algoritmus dönti el, hogy valakit felvettek-e az általa megjelölt szakra.
Másfél évtizedes algoritmus határozza meg, hogy ki milyen szakra juthat be a felvételi eljárás végén a pontszámai tükrében. Az elektronikus rendszer az elsőhelyes jelentkezéseket figyelembe véve rendezi a hallgatókat a felvételi pontszáma alapján. Az állami és az általában némileg alacsonyabb költségtérítéses pontszámot ott fogja meghúzni, ami "felülről" legközelebb van az ideálisan felvehető hallgatói létszámhoz.
Például, 2016-ban 460 pontot kellett elérnie egy ELTE-re jelentkezőnek, ha államilag finanszírozott joghallgató szeretett volna lenni. A rendszer ezt találta az ideális ponthatárnak, ugyanis 459 ponttal már többen kerültek volna be államira, mint ahányat az állam finanszírozhatott volna. A költségtérítéses ponthatár 384 volt, ami megegyezik a legutoljára felvett hallgató pontjaival.
Ha valaki nem kerül be első helyen, a rendszer a második helyen megjelölt szaknál vizsgálja, hogy elégséges-e a pontszáma. Ha ez magasabb, mint egy olyan jelentkezőé, aki első helyen jelölte meg a szakot, akkor is megelőzi, hiszen a rendszer a legjobb eredménnyel rendelkező hallgatókkal tölti fel a felsőoktatási intézményeket.
Ha az érdekel, hogy milyen eredményekért mennyi pontot gyűjthettek, itt mindent megtalálhattok:
Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben
Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).
Sokan gondolják úgy, hogy az iskolai oktatás ma ismert, hierarchikus és tekintélyelvű szerkezete megváltoztathatatlan. Megszoktuk, hogy a tanítás-tanulás tervezése, irányítása és értékelése kizárólag a tanár kezében van, míg a diákok a folyamat passzív, jobb esetben engedelmes elszenvedői. Vélemény.
Tanító, óvodapedagógus, csecsemő-és kisgyermeknevelő - néhány olyan alapképzés, ahova állami ösztöndíjas helyre kétszázas pontszám is elég volt a pótfelvételin.
„Anyuka úgyis otthon van a kistestvérrel, vigye haza ebéd után a nagyobbat” – időről időre találkozhatnak hasonló kéréssel az óvodás gyerekek szülei. De megteheti-e az óvoda, hogy arra kéri a GYES-en vagy GYED-en lévő szülőket, vigyék haza korábban a gyereküket? És mi történik akkor, ha az intézmény létszámhiányra hivatkozva küldené haza a gyerekeket? Megnéztük, mit mondanak a szabályok.
Megérkezett az iskolakezdési támogatás első részlete a jogosult családokhoz, a parlamentben azonban továbbra is téma volt, hogy kik és mekkora összeget kapnak. Szűcs Gábor fideszes képviselő szerint a kormány jóval kevesebbet költ a programra, mint amennyit Magyar Péter korábban ígért, és az általános és középiskolások kétharmada kimaradt a támogatásból.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány nap és becsöngetnek, amiről a legtöbb diáknak a fekete ruha és fehér ing juthat eszébe. De vajon minden iskolában kötelező ünneplőben menni?
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyerek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyerekek védelmének közös felelősségét.
Egy online előadás szünetében maradt bekapcsolva a mikrofon, így hallhatta végig egy egész csoport, ahogy a Pázmányon tanító volt alkotmánybíró arról beszél az egyik hallgatóval, mely tételeket szeretné kihúzni a közelgő záróvizsgán. Az egyetem fegyelmi eljárást indított az ügyben.
