Hogyan húzzák meg a ponthatárokat a 2017-es felvételin?

Évek óta egy algoritmus dönti el, hogy valakit felvettek-e az általa megjelölt szakra.

  • Eduline
Wendover Productions

Másfél évtizedes algoritmus határozza meg, hogy ki milyen szakra juthat be a felvételi eljárás végén a pontszámai tükrében. Az elektronikus rendszer az elsőhelyes jelentkezéseket figyelembe véve rendezi a hallgatókat a felvételi pontszáma alapján. Az állami és az általában némileg alacsonyabb költségtérítéses pontszámot ott fogja meghúzni, ami "felülről" legközelebb van az ideálisan felvehető hallgatói létszámhoz.

Például, 2016-ban 460 pontot kellett elérnie egy ELTE-re jelentkezőnek, ha államilag finanszírozott joghallgató szeretett volna lenni. A rendszer ezt találta az ideális ponthatárnak, ugyanis 459 ponttal már többen kerültek volna be államira, mint ahányat az állam finanszírozhatott volna. A költségtérítéses ponthatár 384 volt, ami megegyezik a legutoljára felvett hallgató pontjaival.

Ha valaki nem kerül be első helyen, a rendszer a második helyen megjelölt szaknál vizsgálja, hogy elégséges-e a pontszáma. Ha ez magasabb, mint egy olyan jelentkezőé, aki első helyen jelölte meg a szakot, akkor is megelőzi, hiszen a rendszer a legjobb eredménnyel rendelkező hallgatókkal tölti fel a felsőoktatási intézményeket.

Ha az érdekel, hogy milyen eredményekért mennyi pontot gyűjthettek, itt mindent megtalálhattok:

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).

Hozzászólások

Az iskola mindent mérni akar – csak éppen a tanulás lényegét nem tudja

Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.

Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu