Nem volt könnyű az idei felvételi, gyakorlatilag minden változott - a legnagyobb sokkot a keretszámok megvágása okozta, de a pontszámítási szabályok módosítását, a finanszírozási rendszer átalakítását és a diákhitel 2 bevezetését is tanácstalanul fogadták a diákok. Íme, a lista.
Változtattak a játékszabályokon
Drasztikusan csökkentette a kormány az államilag finanszírozott helyek számát: januárban jelentették be, hogy összesen 33 927 hallgató tanulmányait fizeti száz százalékban az állam, 15 550 felvételizőjét pedig ötven százalékban. A legrosszabbul azok járnak, akik gazdasági, társadalomtudományi, bölcsész- vagy jogi képzésre jelentkeznek, ezeken a területeken csökkent leginkább az államilag finanszírozott hallgatói létszám. Azokról a képzésekről, amelyek egyáltalán nem kapnak 2012-től állami támogatást, itt olvashattok.Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg
Június végén módosítottak a keretszámokon: 2400-zal több hallgatót vesznek fel államilag támogatott műszaki képzésre, 950-nel többet pedig informatikai szakokra. Agrárszakokra 700-zal, egészségtudományi képzésre pedig 400-zal több hallgató juthat be. A sporttudomány területén - a mindennapos testnevelés bevezetése miatt - 150-es létszámnövekedés lesz. A végleges alapszakos keretszámokat itt nézhetitek meg.
Búcsút intettünk a 480 pontos rendszernek
Idén is változtattak a pontszámítás szabályain, 480 helyett 500 a maximális pontszám. Az emelt szintű érettségiért nem negyven, hanem ötven pont járt, vagyis két emelt szintű érettségivel nyelvvizsga nélkül is meg lehetett szerezni 100 pontot.
A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy – biológia, földrajz, fizika, kémia vagy természettudomány – eredménye is beleszámított a tanulmányi pontszámba. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
| Minden a ponthatárokról |
| Az eduline is kint lesz a Pont Ott Partin, folyamatosan beszámolunk a legfrissebb infókról, este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal és az elemzésekkel. Addig is böngésszétek folyamatosan frissülő Érettségi-felvételi rovatunkat. |
240 az alsó ponthatár
Alap-, egységes és osztatlan képzésre idén csak azokat lehet felvenni, akik az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt legalább 240 pontot összegyűjtenek – fontos, hogy ebbe a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért, OKTV-eredményért, sporteredményért kapott pluszpontokat nem kell beleszámítani. A felsőfokú szakképzéseken az alsó határ 140 pont.
A ponthatárminimum emelése körülbelül négyezer felvételiző továbbtanulásai terveit húzhatta keresztbe - tavaly államilag támogatott képzésekre 880, költségtérítéses szakokra 3720 olyan diák jutott be, akinek kevesebb mint 240 pontja volt. A témáról itt olvashattok.
Részösztöndíjas képzésekre is lehetett jelentkezni
Önköltséges, részösztöndíjas és állami ösztöndíjas helyekre is lehetett pályázni az idei felvételin - igaz, az új finanszírozási forma nem lett nagy siker, a kormány júniusban át is csoportosította a részösztöndíjas helyeket. Aki eléri a fizetős ponthatárt, az Oktatási Hivatallal kötött hallgatói szerződés aláírásakor nyilatkozhat arról, hogy a teljes egészében önköltséges képzés helyett az állami részösztöndíjjal támogatott képzési formát választja. A részösztöndíjas képzésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Több egyetem és főiskola kapott új nevet
Január elsején a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának összeolvadásával létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), vagyis az idei felvételin már ezt az intézményt kellett megjelölni a jelentkezési lapon. Az Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola is integrálódott, Edutus Főiskola néven működik tovább.
A Szent István Egyetemen is változott a karok rendszere: a korábbi Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a gyulai székhelyű Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet beolvadt a békéscsabai Gazdasági Karba, a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Kar pedig a szarvasi Pedagógiai Karba, a szakokra azonban ugyanúgy lehet jelentkezni, ahogy korábban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
