Mi a jó választás? Ilyen végzettséget szereztek a leggazdagabb magyarok

Nem csak az iskolai végzettség dönti el, kiből mi lesz, de azért érdemes megnézni, a leggazdagabb magyarok mit tanultak annak idején.

  • Eduline
Túry Gergely

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója már évek óta a leggazdagabb magyarnak számít. Közgazdasági szakközépiskola után a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott. Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát is elvégezte. Vagyonát ma 200 milliárd forint körülire taksálják.

Bige László jelenlegi vagyona 175 milliárd forint körüli. A későbbi milliárdos még Kolozsváron diplomázott gyógyszervegyészként, ám később Magyarországon kereskedelemmel is foglalkozott.

 

Jól választottál? Ennyit lehet keresni a legnépszerűbb szakok elvégzése után

Demján Sándor a harmadik leggazdagabb magyar, ő a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Egyetem) végzett. A rendszerváltás előtt az ÁFÉSZ-nál dolgozott, majd a Skála Áruházlánc vezérigazgatója, később a Magyar Hitelbank elnöke lett. A TriGránit fejlesztési Zrt.-t 1996-ban alapította.

Az ország negyedik legvagyonosabb embere, Széles Gábor villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.