Nem csak az iskolai végzettség dönti el, kiből mi lesz, de azért érdemes megnézni, a leggazdagabb magyarok mit tanultak annak idején.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója már évek óta a leggazdagabb magyarnak számít. Közgazdasági szakközépiskola után a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott. Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát is elvégezte. Vagyonát ma 200 milliárd forint körülire taksálják.
Bige László jelenlegi vagyona 175 milliárd forint körüli. A későbbi milliárdos még Kolozsváron diplomázott gyógyszervegyészként, ám később Magyarországon kereskedelemmel is foglalkozott.
Demján Sándor a harmadik leggazdagabb magyar, ő a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Egyetem) végzett. A rendszerváltás előtt az ÁFÉSZ-nál dolgozott, majd a Skála Áruházlánc vezérigazgatója, később a Magyar Hitelbank elnöke lett. A TriGránit fejlesztési Zrt.-t 1996-ban alapította.
Az ország negyedik legvagyonosabb embere, Széles Gábor villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
