Kapacitás, keretszám, ponthatár - mitől függ, kit vesznek fel az egyetemek?

Hogyan dől el, hány diák kerülhet be az egyetemek és főiskolák állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseire? Mi az a sokat emlegetett kapacitás?

  • Eduline
MTI / Sóki Tamás

Mi az a kapacitás?

A kapacitás az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre felvehető hallgatók számát jelzi - vagyis ez egyfajta keretszám. Az, aki eléri a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és belefér a kapacitásba, támogatott formában kezdheti meg a tanulmányait.

Hol húzták meg minimumponthatárt?

Az idén az alap- és osztatlan szakokon 260-nál, a felsőoktatási szakképzéseken 220-nál.

Mit találtok az intézmények kapacitásáról a felvételi tájékoztatóban?

Azt, hogy 2014-ben az adott intézménybe hány hallgatót vehetnek fel képzési területenként, a képzés nyelve és munkarendje szerint. Illetve, hogy egy adott szakot milyen finanszírozási formában, munkarendben indít, és minimum/maximum hány hallgatót tud felvenni az intézmény.

A mesterképzés kivételével nem bontották szét, hogy hány hallgató vehetnek fel az egyetemek és főiskolák állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre. A legnépszerűbbb 16 alapszakon ugyanakkor el kell kérni a központi ponthatárt ahhoz, hogy állami ösztöndíjas helyet kapjatok - a ponthatárokat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu