Mely esetekben jár többletpont a fogyatékosságért a felvételin?

Jár többletpont a felvételin, ha gerincferdülésetek van? Hol tudjátok megnézni, hogy az állapototok fogyatékosságnak minősül-e? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Milyen fajta fogyatékosságért jár többletpont? A gerincferdülésért adható pontokra lennék kíváncsi.

Gerincferdülésért jár többletpont: a felvételin a fogyatékosságot minden esetben igazolni kell - az igazolásnak tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és BNO-kódját. Ez utóbbinak itt nézhettek utána.

A felvételin fogyatékosság címén 40 többletpontot kaphattok. Ez lehet mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékosság (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), pszichés fejlődési zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás és figyelemzavar, magatartás-szabályozási zavar stb), autizmus spektrum zavar, illetve halmazottan fogyatékos állapot. Saját nevelési igényért igen, tanulási nehézségért viszont nem jár többletpont.

Az igazolást - szakértői véleményt - a megyei vagy fővárosi pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) adhatják ki.

Minden a 2015-ös felvételiről

A legfontosabb határidők

Így húzzák a ponthatárokat

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Így számolják a pontokat a mesterszakokon

Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.