Megvannak a keresztféléves felvételi ponthatárai

Nyilvánosságra hozták a 2016-os keresztféléves felvételi ponthatárait - volt olyan mesterszak, amelyre csak 87-90-es pontszámmal lehetett bekerülni.

  • Eduline
Stiller Ákos

November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire azok, akik februárban szeretnék elkezdeni az alap-, osztatlan vagy mesterszakot. A keresztféléves képzésekre 5450-en jelentkeztek, a felvételizők többsége, 4762-en valamilyen mesterszakot jelöltek meg az első helyen, 4586-an szeretnének állami ösztöndíjas helyre bekerülni.

A tíz legnépszerűbb mesterszak nappali tagozatos, állami ösztöndíjas ponthatárai

Mesterszak megnevezése (összes jelentkező száma)

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Vezetés és szervezés (618)

BCE: 59

SZE: 53

SZIE (budapesti képzési hely): 54

Gépészmérnöki (572)

BME: 70

SZE: 53

ME: 72

Vállalkozásfejlesztés (416)

BCE: 60

DE: 70

OE: 66

Marketing (318)

SZTE: 86

PTE: 88

SZE: 74

Logisztikai menedzsment (336)

BCE: 63

DE: 69

PE: 86

Pénzügy (308)

KE: 78

BCE: 53

PTE: 86

Villamosmérnöki (300)

BME: 70

ME: 87

SZE: 70

Mérnökinformatikus (342)

PPKE: 72

BME: 74

SZTE: 73

Vegyészmérnöki (260)

BME: 70

DE: 57

PE: 64

Műszaki menedzser (267)

BME: 70

NYME: 78

DE: 60

A 2016-os keresztféléves ponthatárok teljes listáját a Felvin nézhetitek meg.

E-mailben érkezik a besorolási döntés

Az idén sem küldik ki postán az Oktatási Hivatal besorolási határozatát (ebben szerepel az egyes szakokon elért pontszámotok, a megjelölt képzések ponthatára, valamint az arról szóló döntés, hogy bekerültetek-e a valamelyik szakra, és ha igen, melyikre).

A besorolási döntést az e-felvételi felületén nézhetitek meg, és onnan tölthetitek le pdf formátumban - amikor a dokumentum elérhetővé válik, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.