A diákok inkább pozitívan nyilatkoztak az érettségiről, de többen említették, hogy a vártnál több számítást kellett végezniük, ezért gondba kerülhettek az idővel. Az Eduline által megkérdezett tanár szerint sem volt nehéz az idei feladatsor, és bár fokozatosan nehezedtek a feladatok, a könnyebbeknél lehetett időt nyerni.
Pilter Adorján, a fővárosi Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium matematika tanára szerint átlagos nehézségű volt a matematika érettségi első feladatlapja. A harmadik és a hatodik egyenletszámítási feladatot emelte ki, ami nehézségben kicsit kilógott középszinten a többi közül, így több időt is igényelt a vizsgázóktól. Meglátása szerint nem volt olyan feladat, ami a diákok többségét váratlanul érhette volna.
A második feladatlapot Pilter is némileg nehezebbnek találta, de ennek első három feladata nem kellett, hogy nagy kihívást jelentsen a diákok számára. Bár innen a 14. feladat c) része már gondot jelenthetett, de mindössze három pontot bukhatott el az, aki nem tudta kiszámítani a kérdésese trapézon belül a szögek köríveit. A 15. feladat, ahol kamatos kamat számítására is figyelni kellett összetettebb gondolkodást igényelt.
Pilter úgy látja, hogy évek óta megfigyelhető, hogy a második feladatlap utolsó három feladata fokozatosan nehezebb a többihez képest, ezek közül kell a diákoknak kettőt választaniuk. Úgy véli, hogy a 17. feladat a koordináta-rendszer miatt egy mumus lehet a diákoknak, így a legtöbben ezt hagyhatták ki. A 16. feladatban az a) trükkös lehetett, de nagy segítség volt a b) visszautalt erre a jellegre, azaz aki észrevétlenül mégis rontott, az így korrigálhatott.
A 18. feladat választása azért is lehetett szerencsés, mert a térgeometria még frissebb lehet a végzősöknek, ráadásul az első kérdése önmagában 6 pontot ért, ezt könnyebben begyűjthették a diákok.
A matematika érettségi első és második feladatlapjának nem hivatalos megoldásait megtaláljátok az Eduline.hu-n.
| Érettségi 2016 |
"Melós volt" - Az első diákvélemények Szakértő: könnyebb a matek első része a tavalyinál Szakértő: közepesen nehéz a második rész Ez volt az érettségi második részében |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
