Pilter Adorján, a fővárosi Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium matematika tanára szerint átlagos nehézségű volt a matematika érettségi első feladatlapja. A harmadik és a hatodik egyenletszámítási feladatot emelte ki, ami nehézségben kicsit kilógott középszinten a többi közül, így több időt is igényelt a vizsgázóktól. Meglátása szerint nem volt olyan feladat, ami a diákok többségét váratlanul érhette volna.
A második feladatlapot Pilter is némileg nehezebbnek találta, de ennek első három feladata nem kellett, hogy nagy kihívást jelentsen a diákok számára. Bár innen a 14. feladat c) része már gondot jelenthetett, de mindössze három pontot bukhatott el az, aki nem tudta kiszámítani a kérdésese trapézon belül a szögek köríveit. A 15. feladat, ahol kamatos kamat számítására is figyelni kellett összetettebb gondolkodást igényelt.
Pilter úgy látja, hogy évek óta megfigyelhető, hogy a második feladatlap utolsó három feladata fokozatosan nehezebb a többihez képest, ezek közül kell a diákoknak kettőt választaniuk. Úgy véli, hogy a 17. feladat a koordináta-rendszer miatt egy mumus lehet a diákoknak, így a legtöbben ezt hagyhatták ki. A 16. feladatban az a) trükkös lehetett, de nagy segítség volt a b) visszautalt erre a jellegre, azaz aki észrevétlenül mégis rontott, az így korrigálhatott.
A 18. feladat választása azért is lehetett szerencsés, mert a térgeometria még frissebb lehet a végzősöknek, ráadásul az első kérdése önmagában 6 pontot ért, ezt könnyebben begyűjthették a diákok.
A matematika érettségi első és második feladatlapjának nem hivatalos megoldásait megtaláljátok az Eduline.hu-n.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
