Buktatók is voltak a matekérettségin, az ötöst nehéz megszerezni

Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is meg lehetett szerezni az idei középszintű matekérettségin, az ötöshöz viszont alaposabb matematikai tudás kellett, mint a 2011-es vizsgán.

  • Eduline
Az ötöst nehéz volt megszerezni a középszintű matekérettségin
Túry Gergely

"Több buktató is volt az idei érettségin, sok diáknak volt problémája a halmazos és a sorozatos feladatokkal. Utóbbinál a nagy kérdés az volt, jól értelmezték-e a feladatot a vizsgázók, a leírás ugyanis felesleges, zavaró információt is tartalmazott, amelyekre nem volt szükség a példa megoldásához, viszont sokakat félrevezettek" - mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.

A szaktanár szerint a feladatsor utolsó részénél - amelyben három feladat van, ezek közül azonban csak kettőt kell megoldani, a tanárok is csak ezeket értékelhetik a javítás során - a legtöbb diák valószínűleg a statisztikai témakört hagyta ki, a szórás meghatározása ugyanis sokaknak gondot okozhatott. "Bár ez a témakör is szerepel a követelményekben, a szórás fogalma korábban nem került elő a középszintű matekérettségin, először a 2011-es őszi vizsgán kellett hasonló feladatot megoldani" - magyarázta a szaktanár.

Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait

Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg

Szerinte az utolsó feladat is eltért a jól megszokott típustól. "Itt be kellett bizonyítani, hogy a feladat leírásában szereplő adatok nem helyesek, korábban egy ehhez hasonló példákat egyszerűbben fogalmazták meg" - mondta.

Rövid kérdések: 9 pont általános iskolai tudással is megvolt

Az írásbeli első, rövid feladatokat tartalmazó részében is voltak buktatók, de olyan példák is voltak, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehetett oldani - előkerült például a százalékszámítás, majd a testtömegindexet kellett kiszámítani. "Ilyen feladatok a nyolcadikos felvételibe is bekerülhettek volna, meglepő, hogy a középszinten érettségizőknek ilyen kérdésekre is válaszolniuk kell, van köztük bóvlikérdés is. Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is lehetett szerezni" - mondta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.