Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is meg lehetett szerezni az idei középszintű matekérettségin, az ötöshöz viszont alaposabb matematikai tudás kellett, mint a 2011-es vizsgán.
"Több buktató is volt az idei érettségin, sok diáknak volt problémája a halmazos és a sorozatos feladatokkal. Utóbbinál a nagy kérdés az volt, jól értelmezték-e a feladatot a vizsgázók, a leírás ugyanis felesleges, zavaró információt is tartalmazott, amelyekre nem volt szükség a példa megoldásához, viszont sokakat félrevezettek" - mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.
A szaktanár szerint a feladatsor utolsó részénél - amelyben három feladat van, ezek közül azonban csak kettőt kell megoldani, a tanárok is csak ezeket értékelhetik a javítás során - a legtöbb diák valószínűleg a statisztikai témakört hagyta ki, a szórás meghatározása ugyanis sokaknak gondot okozhatott. "Bár ez a témakör is szerepel a követelményekben, a szórás fogalma korábban nem került elő a középszintű matekérettségin, először a 2011-es őszi vizsgán kellett hasonló feladatot megoldani" - magyarázta a szaktanár.
Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait
Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg
Szerinte az utolsó feladat is eltért a jól megszokott típustól. "Itt be kellett bizonyítani, hogy a feladat leírásában szereplő adatok nem helyesek, korábban egy ehhez hasonló példákat egyszerűbben fogalmazták meg" - mondta.
Rövid kérdések: 9 pont általános iskolai tudással is megvolt
Az írásbeli első, rövid feladatokat tartalmazó részében is voltak buktatók, de olyan példák is voltak, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehetett oldani - előkerült például a százalékszámítás, majd a testtömegindexet kellett kiszámítani. "Ilyen feladatok a nyolcadikos felvételibe is bekerülhettek volna, meglepő, hogy a középszinten érettségizőknek ilyen kérdésekre is válaszolniuk kell, van köztük bóvlikérdés is. Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is lehetett szerezni" - mondta.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
