Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is meg lehetett szerezni az idei középszintű matekérettségin, az ötöshöz viszont alaposabb matematikai tudás kellett, mint a 2011-es vizsgán.
"Több buktató is volt az idei érettségin, sok diáknak volt problémája a halmazos és a sorozatos feladatokkal. Utóbbinál a nagy kérdés az volt, jól értelmezték-e a feladatot a vizsgázók, a leírás ugyanis felesleges, zavaró információt is tartalmazott, amelyekre nem volt szükség a példa megoldásához, viszont sokakat félrevezettek" - mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.
A szaktanár szerint a feladatsor utolsó részénél - amelyben három feladat van, ezek közül azonban csak kettőt kell megoldani, a tanárok is csak ezeket értékelhetik a javítás során - a legtöbb diák valószínűleg a statisztikai témakört hagyta ki, a szórás meghatározása ugyanis sokaknak gondot okozhatott. "Bár ez a témakör is szerepel a követelményekben, a szórás fogalma korábban nem került elő a középszintű matekérettségin, először a 2011-es őszi vizsgán kellett hasonló feladatot megoldani" - magyarázta a szaktanár.
Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait
Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg
Szerinte az utolsó feladat is eltért a jól megszokott típustól. "Itt be kellett bizonyítani, hogy a feladat leírásában szereplő adatok nem helyesek, korábban egy ehhez hasonló példákat egyszerűbben fogalmazták meg" - mondta.
Rövid kérdések: 9 pont általános iskolai tudással is megvolt
Az írásbeli első, rövid feladatokat tartalmazó részében is voltak buktatók, de olyan példák is voltak, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehetett oldani - előkerült például a százalékszámítás, majd a testtömegindexet kellett kiszámítani. "Ilyen feladatok a nyolcadikos felvételibe is bekerülhettek volna, meglepő, hogy a középszinten érettségizőknek ilyen kérdésekre is válaszolniuk kell, van köztük bóvlikérdés is. Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is lehetett szerezni" - mondta.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
