Buktatók is voltak a matekérettségin, az ötöst nehéz megszerezni

Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is meg lehetett szerezni az idei középszintű matekérettségin, az ötöshöz viszont alaposabb matematikai tudás kellett, mint a 2011-es vizsgán.

  • Eduline
Az ötöst nehéz volt megszerezni a középszintű matekérettségin
Túry Gergely

"Több buktató is volt az idei érettségin, sok diáknak volt problémája a halmazos és a sorozatos feladatokkal. Utóbbinál a nagy kérdés az volt, jól értelmezték-e a feladatot a vizsgázók, a leírás ugyanis felesleges, zavaró információt is tartalmazott, amelyekre nem volt szükség a példa megoldásához, viszont sokakat félrevezettek" - mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.

A szaktanár szerint a feladatsor utolsó részénél - amelyben három feladat van, ezek közül azonban csak kettőt kell megoldani, a tanárok is csak ezeket értékelhetik a javítás során - a legtöbb diák valószínűleg a statisztikai témakört hagyta ki, a szórás meghatározása ugyanis sokaknak gondot okozhatott. "Bár ez a témakör is szerepel a követelményekben, a szórás fogalma korábban nem került elő a középszintű matekérettségin, először a 2011-es őszi vizsgán kellett hasonló feladatot megoldani" - magyarázta a szaktanár.

Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait

Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg

Szerinte az utolsó feladat is eltért a jól megszokott típustól. "Itt be kellett bizonyítani, hogy a feladat leírásában szereplő adatok nem helyesek, korábban egy ehhez hasonló példákat egyszerűbben fogalmazták meg" - mondta.

Rövid kérdések: 9 pont általános iskolai tudással is megvolt

Az írásbeli első, rövid feladatokat tartalmazó részében is voltak buktatók, de olyan példák is voltak, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehetett oldani - előkerült például a százalékszámítás, majd a testtömegindexet kellett kiszámítani. "Ilyen feladatok a nyolcadikos felvételibe is bekerülhettek volna, meglepő, hogy a középszinten érettségizőknek ilyen kérdésekre is válaszolniuk kell, van köztük bóvlikérdés is. Százból kilenc pontot általános iskolai tudással is lehetett szerezni" - mondta.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.