Rendben megkezdődtek a matematika írásbeli érettségi vizsgák kedd reggel országszerte, problémáról nem érkezett...
Rendben megkezdődtek a matematika írásbeli érettségi vizsgák kedd reggel országszerte, problémáról nem érkezett jelzés sem az Oktatási Hivatalhoz (OH), sem az államtitkársághoz vagy a kormányhivatalokhoz – közölte az Oktatási Hivatal.
Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait
Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg
Matematikából középszinten 1281 helyszínen 86 386 diák, emelt szinten 78 helyszínen 3720 vizsgázó tesz érettségit. Az oktatási államtitkárság közlése szerint matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, német és szerb nyelven is lesz vizsgázó.
A matematika tárgy középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldja meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és azok megoldásának a sorrendjét is meghatározhatja.
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, ez az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap két részre oszlik. Az egyik része három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A másik rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.
Az emelt szintű írásbeli 240 percig tart. Két részből áll, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg a két rész, illetve az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll; a feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell megoldania, és csak ez a négy értékelhető.
A diákok közép- és emelt szinten használhatnak függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt, ezekről nekik kell gondoskodniuk. Ezeket az eszközöket a diákok a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
