Minden iskolában pontban nyolckor kezdték a matekérettségit

Rendben megkezdődtek a matematika írásbeli érettségi vizsgák kedd reggel országszerte, problémáról nem érkezett...

  • eduline/mti
Sehol nem volt fennakadás, minden iskolában időben kezdték meg a matekérettségit
Túry Gergely

Rendben megkezdődtek a matematika írásbeli érettségi vizsgák kedd reggel országszerte, problémáról nem érkezett jelzés sem az Oktatási Hivatalhoz (OH), sem az államtitkársághoz vagy a kormányhivatalokhoz – közölte az Oktatási Hivatal.

Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait

Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg

Bóvlifeladatok és buktatók is vannak az idei középszintű matekérettségin - itt találjátok az első infókat a tesztről!

Matematikából középszinten 1281 helyszínen 86 386 diák, emelt szinten 78 helyszínen 3720 vizsgázó tesz érettségit. Az oktatási államtitkárság közlése szerint matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, német és szerb nyelven is lesz vizsgázó.

A matematika tárgy középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldja meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és azok megoldásának a sorrendjét is meghatározhatja. 

Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, ez az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap két részre oszlik. Az egyik része három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A másik rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

Az emelt szintű írásbeli 240 percig tart. Két részből áll, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg a két rész, illetve az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll; a feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell megoldania, és csak ez a négy értékelhető.

A diákok közép- és emelt szinten használhatnak függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt, ezekről nekik kell gondoskodniuk. Ezeket az eszközöket a diákok a vizsga során egymás között nem cserélhetik.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.