Magyarérettségivel kezdődik a jövő hét

A hagyományoknak megfelelően hétfő reggel a magyarral kezdődik a 2016-os őszi érettségi időszak. Megmutatjuk, milyen feladatokra számíthatnak a közép- és az emelt szinten vizsgázók.

  • Eduline
Túry Gergely

Az Oktatási Hivatal adatai szerint összesen 151 vizsgahelyszínen 8 857 diák tesz érettségit ősszel. Ez 11 ezer vizsgát jelent, ebből közel 7300 középszintű, 8300 emelt szintű érettségiért zajlik.

A vizsgafajtákon belül a legnagyobb számban javító érettségik letételére kerül majd sor (3 900 vizsga, 35 százalék). Jelentős még a szintemelő vizsgák száma, ez több mint 2 500 (23 százalék). A rendes vizsgák száma több mint 2 400 (22 százalék), az ismétlő érettségi vizsgák aránya 15 százalék, a kiegészítő érettségi vizsgáké 4 százalék, a pótló vizsgáké pedig 1 százalék.

Középszintű érettségi:

A középszintű magyarérettségi 240 perc. A vizsgázóknak két - egy szövegértési és egy szövegalkotási - feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázóknak először egy megadott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk, erre 60 percet kapnak, a jó válaszokkal 40 pontot szerezhetnek. Ezután három esszéfeladat - érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés - közül kell választaniuk. A fogalmazásra összesen 60 pontot kaphatnak: a tartalomra 20, a szerkezetre és a felépítésre 20, a nyelvi minőségre szintén 20 pont jár.

Kapcsolódó cikkeink

5 alapszabály az írásbeli érettségivel kapcsolatban

A tanárok így látták a 2016-os tavaszi magyarvizsgát

A tavalyi magyar első része

A tavalyi érettségi második része

A szövegalkotási feladat megoldására három órát kapnak a diákok: az idén is egy érvelés, egy összehasonlító elemzés és egy műelemzés közül választhatnak. Az Eduline-nak megszólaló magyartanár szerint pont a műértelmezés inkább a gimnazistáknak jöhet be, illetve emelt szintű érettségit tevőknek.

Mindhárom esszénél kiemelt fontosságú az állítás-bizonyítás kettőssége, egy állítás csak akkor válik relevánssá, ha azt a vizsgázó a konkrét szövegből vett vagy abból következő példával bizonyítja. A megközelítés műelemzésnél mindig tárgyilagos legyen, ne érzelmek által irányított. Tartózkodni érdemes a pongyola megfogalmazásoktól. Továbbá ügyelni kell a szöveg helyes megszerkesztettségére és elrendezésére:  a bekezdésben mindig föl kell vetni a konkrét problémát: Miről szól az esszé? Milyen problémák mentén közelíti meg a témát?

A tárgyalás: maga a téma kifejtése, a fentebb említett ok-okozati/ állítás-bizonyítás logika mentén. A tárgyalás gondolategységeit is mindig új bekezdésbe kell írni. A befejezés reflektál a bevezetőben fölvetett problémára, tehát összefoglal.

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű magyarérettségi is 240 perces, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. Azt ti dönthetitek el, melyik feladattal kezdtek, mennyi időt szántok az esszékérdésekre és a rövid feladatok megoldására. A nyelvi-irodalmi feladatsorban a nyelvi és az irodalmi ismereteket ellenőrző kérdések aránya általában 40-60 százalék.

Maradjatok velünk egész nap, hiszen mi közöljük elsőként a feladatok megoldásait, és tanárok, diákok is megszólalnak a vizsga után!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.