Magyarérettségivel kezdődik a jövő hét

A hagyományoknak megfelelően hétfő reggel a magyarral kezdődik a 2016-os őszi érettségi időszak. Megmutatjuk, milyen feladatokra számíthatnak a közép- és az emelt szinten vizsgázók.

  • Eduline
Túry Gergely

Az Oktatási Hivatal adatai szerint összesen 151 vizsgahelyszínen 8 857 diák tesz érettségit ősszel. Ez 11 ezer vizsgát jelent, ebből közel 7300 középszintű, 8300 emelt szintű érettségiért zajlik.

A vizsgafajtákon belül a legnagyobb számban javító érettségik letételére kerül majd sor (3 900 vizsga, 35 százalék). Jelentős még a szintemelő vizsgák száma, ez több mint 2 500 (23 százalék). A rendes vizsgák száma több mint 2 400 (22 százalék), az ismétlő érettségi vizsgák aránya 15 százalék, a kiegészítő érettségi vizsgáké 4 százalék, a pótló vizsgáké pedig 1 százalék.

Középszintű érettségi:

A középszintű magyarérettségi 240 perc. A vizsgázóknak két - egy szövegértési és egy szövegalkotási - feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázóknak először egy megadott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk, erre 60 percet kapnak, a jó válaszokkal 40 pontot szerezhetnek. Ezután három esszéfeladat - érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés - közül kell választaniuk. A fogalmazásra összesen 60 pontot kaphatnak: a tartalomra 20, a szerkezetre és a felépítésre 20, a nyelvi minőségre szintén 20 pont jár.

Kapcsolódó cikkeink

5 alapszabály az írásbeli érettségivel kapcsolatban

A tanárok így látták a 2016-os tavaszi magyarvizsgát

A tavalyi magyar első része

A tavalyi érettségi második része

A szövegalkotási feladat megoldására három órát kapnak a diákok: az idén is egy érvelés, egy összehasonlító elemzés és egy műelemzés közül választhatnak. Az Eduline-nak megszólaló magyartanár szerint pont a műértelmezés inkább a gimnazistáknak jöhet be, illetve emelt szintű érettségit tevőknek.

Mindhárom esszénél kiemelt fontosságú az állítás-bizonyítás kettőssége, egy állítás csak akkor válik relevánssá, ha azt a vizsgázó a konkrét szövegből vett vagy abból következő példával bizonyítja. A megközelítés műelemzésnél mindig tárgyilagos legyen, ne érzelmek által irányított. Tartózkodni érdemes a pongyola megfogalmazásoktól. Továbbá ügyelni kell a szöveg helyes megszerkesztettségére és elrendezésére:  a bekezdésben mindig föl kell vetni a konkrét problémát: Miről szól az esszé? Milyen problémák mentén közelíti meg a témát?

A tárgyalás: maga a téma kifejtése, a fentebb említett ok-okozati/ állítás-bizonyítás logika mentén. A tárgyalás gondolategységeit is mindig új bekezdésbe kell írni. A befejezés reflektál a bevezetőben fölvetett problémára, tehát összefoglal.

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű magyarérettségi is 240 perces, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. Azt ti dönthetitek el, melyik feladattal kezdtek, mennyi időt szántok az esszékérdésekre és a rövid feladatok megoldására. A nyelvi-irodalmi feladatsorban a nyelvi és az irodalmi ismereteket ellenőrző kérdések aránya általában 40-60 százalék.

Maradjatok velünk egész nap, hiszen mi közöljük elsőként a feladatok megoldásait, és tanárok, diákok is megszólalnak a vizsga után!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.