A hagyományoknak megfelelően hétfő reggel a magyarral kezdődik a 2016-os őszi érettségi időszak. Megmutatjuk, milyen feladatokra számíthatnak a közép- és az emelt szinten vizsgázók.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint összesen 151 vizsgahelyszínen 8 857 diák tesz érettségit ősszel. Ez 11 ezer vizsgát jelent, ebből közel 7300 középszintű, 8300 emelt szintű érettségiért zajlik.
A vizsgafajtákon belül a legnagyobb számban javító érettségik letételére kerül majd sor (3 900 vizsga, 35 százalék). Jelentős még a szintemelő vizsgák száma, ez több mint 2 500 (23 százalék). A rendes vizsgák száma több mint 2 400 (22 százalék), az ismétlő érettségi vizsgák aránya 15 százalék, a kiegészítő érettségi vizsgáké 4 százalék, a pótló vizsgáké pedig 1 százalék.
Középszintű érettségi:
A középszintű magyarérettségi 240 perc. A vizsgázóknak két - egy szövegértési és egy szövegalkotási - feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázóknak először egy megadott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk, erre 60 percet kapnak, a jó válaszokkal 40 pontot szerezhetnek. Ezután három esszéfeladat - érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés - közül kell választaniuk. A fogalmazásra összesen 60 pontot kaphatnak: a tartalomra 20, a szerkezetre és a felépítésre 20, a nyelvi minőségre szintén 20 pont jár.
| Kapcsolódó cikkeink |
5 alapszabály az írásbeli érettségivel kapcsolatban |
A szövegalkotási feladat megoldására három órát kapnak a diákok: az idén is egy érvelés, egy összehasonlító elemzés és egy műelemzés közül választhatnak. Az Eduline-nak megszólaló magyartanár szerint pont a műértelmezés inkább a gimnazistáknak jöhet be, illetve emelt szintű érettségit tevőknek.
Mindhárom esszénél kiemelt fontosságú az állítás-bizonyítás kettőssége, egy állítás csak akkor válik relevánssá, ha azt a vizsgázó a konkrét szövegből vett vagy abból következő példával bizonyítja. A megközelítés műelemzésnél mindig tárgyilagos legyen, ne érzelmek által irányított. Tartózkodni érdemes a pongyola megfogalmazásoktól. Továbbá ügyelni kell a szöveg helyes megszerkesztettségére és elrendezésére: a bekezdésben mindig föl kell vetni a konkrét problémát: Miről szól az esszé? Milyen problémák mentén közelíti meg a témát?
A tárgyalás: maga a téma kifejtése, a fentebb említett ok-okozati/ állítás-bizonyítás logika mentén. A tárgyalás gondolategységeit is mindig új bekezdésbe kell írni. A befejezés reflektál a bevezetőben fölvetett problémára, tehát összefoglal.
Emelt szintű érettségi
Az emelt szintű magyarérettségi is 240 perces, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. Azt ti dönthetitek el, melyik feladattal kezdtek, mennyi időt szántok az esszékérdésekre és a rövid feladatok megoldására. A nyelvi-irodalmi feladatsorban a nyelvi és az irodalmi ismereteket ellenőrző kérdések aránya általában 40-60 százalék.
Maradjatok velünk egész nap, hiszen mi közöljük elsőként a feladatok megoldásait, és tanárok, diákok is megszólalnak a vizsga után!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
