Magyarérettségi megoldások: szövegalkotási rész

Friss: itt vannak az első infók a 2013-as magyarérettségiről: nyelvészeti szöveget kaptak a diákok

Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részletét, egy Márai Sándor-elbeszélést, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Vörösmarty Mihály-költeményt kaptak az érettségizők a 2013-as középszintű magyarvizsga második részében.

A szövegértési feladatsor szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Megoldási javaslat

Témája: a hősiesség, heroikus életfelfogás mellett vagy ellen kell érveket hozni

Fontos, hogy nem a véleményed értékeli a szaktanár, hanem azt, hogy meg tudod-e védeni, indokolni az álláspontodat, illetve megfelelő irodalmi példákat hozol-e.

- először tisztázd a tételt (jelen esetben a Camus-idézetet, s azt, hogy neked mit jelent a heroikus életfelfogás=önfeláldozó magatartás)

- milyen téren, milyen eszmékért áldozhatja fel magát az ember? Pl. a hazáért, szerelméért, családjáért, becsületéért, vallásáért, Istenért stb. vagy időrendben tekints át az összegyűjtött példákat (ókortól napjainkig, vagy tematikusan, pl. hazáért, családért stb.) 

- tisztázd, hogy egyetértesz-e Camus hősével, vagy cáfolod (egynemű álláspontok). Mindkét esetben releváns irodalmi példákat keress!

- ha egyet is értesz és cáfolni is tudod (eltérő álláspontok), logikusan építsd fel a fogalmazást!

- tanácsos megtervezni az érvelés menetét (pl. fokozásos vagy keretes érvelés)

- ne ugyanazt a véleményt fogalmazd meg többféleképp

- a befejezés frappáns összefoglalás is egyben, de lehet idézettel, a téma továbbgondolásával, buzdítással vagy kéréssel zárni

„én nem hiszek a hősiességben…”

A heroikus életfelfogás mellett

- ti. az élet értékes, a család, nem az önfeláldozás pl. Odüsszeia világképe - nincs hatása a túlélőkre az önfeláldozásnak - a hírnév múlandósága - a világot nem válthatja meg egy-két önfeláldozó ember, a nép egy befolyásolható tömeg pl. Madách: Az ember tragédiája c. drámai költeményben: - Miltiádész, a győztes hadvezér elítélése - a szabadság – eszme eltorzulása jelenik meg a középkori színben pl. a keresztes lovagok fosztogatása - eretnekmozgalmak – homouzion-homoiuzion) - a francia forradalom mértéktelen öldöklése (Danton alakja) - a XIX. század végének drámáiban nevetségesek az eszmék, ill. a polgári élet nem ad lehetőséget a tragédiákra, a nagy eszmék életképtelenek a kisembereknél pl. Ibsen: A vadkacsa c. művében Gregers Werle eszméi miatt hullik szét egy család, vagy ide sorolhatóak Csehov drámái - Petőfi : Az apostol – Szilveszter feláldozza a családját az eszméért - Babits Jónás könyve: Jónás nem látja eredményesnek a prófétálását, elégedetlenkedik

- az élet fontos, de a hírnév örök, pl. Akhilleusz választása ill. az Íliász szemlélete - a magasabb törvényeknek (lelkiismeret, isteni törvények) való megfelelés pl. Antigoné, aki vállalja a halált is, de az isteni elrendelésnek engedelmeskedik, mikor eltemeti testvérét, s szembeszáll Kreónnal, a földi hatalom megtestesítőjével - pozitív példa adása az utókornak - vallásért, hitért való áldozat  - szerelemért való áldozat Shakespeare: Rómeó és Júlia - a hazáért, kereszténységért való önfeláldozó harc: pl. Balassi Bálint: Egy katonaének vitézei, ill. Zrínyi Miklós hősi halála - Petőfi költészete, költő-vátesz szerepe (és élete): a szabadságért való önfeláldozás pl. Az apostol (esetleg Nemzeti dal, A XIX. század költői, ars poeticái és a forradalmi látomásköltészete – de itt nem konkrét szereplőről, hanem a szerző heroizmusáról beszélhetünk)

Megoldási javaslat:

Bevezetés

Arany János a XIX. sz. magyar romantika kiemelkedő alakja.

Balladákat  a nagykőrösi évei 1851-60 (a szabadságharc bukása és Petőfi halála után az egyensúlyhiány, haladásba vetett hit meggyengülése jellemezte) alatt kezdett írni, majd az Őszikék ciklusban ismét.

Nagykőrösi évek balladái: 

a szabadságharc bukása és Petőfi halála után az egyensúlyhiány, haladásba vetett hit meggyengülése jellemezte, lemondó, rezignált hangnem

Őszikék balladái:

az 1870-es évekre jellemző

a művek témája többnyire szerelmi, ill. népi hiedelmek, babonák jelennek meg (Lásd itt: vérző seb)

áthatja a bűn és bűnhődés kérdésköre

A ballada fogalma:

Két típus:

Népballada

Műballada- a romantika korában vált népszerűvé

epikus műfaj, a három műnem keveredése „tragédia dalban elbeszélve”

A ballada jellemzői:

cselekménye sűrített

előadásmódja szaggatott

jellemzi a balladai homály

erős a lélektaniság (a bűn és bűnhődés motívuma)

Az Arany-balladák csoportosítása:

téma szerint:

1. történelmi pl. A walesi bárdok

2. személyes tragédiát bemutatóak/lélektaniak pl. Ágnes asszony

szerkezet szerint:

1. egyszálú pl. V. László

2. két-vagy többszálú pl. Szondi két apródja

3. körkörös pl. Ágnes asszony

A balladák jellemzőinél elegendő csak az adott balladára vonatkoztatni pl. Őszikék-ciklusban keletkezett, személyes tragédiát bemutató, egyszólamú

Tárgyalás

Típus: lélektani ballada, a tragikus ballada középpontjában értékvesztés áll: Benő halála fölösleges, hiszen Abigél szerette

Téma: egy látszólagos gyilkosság ill. a gyilkos utáni nyomozás története, az istenítélet (mint babonás hiedelem) módszerével. A seb a fiú arája jelenlétében kezd vérezni, mire kiderül, hogy – bár nem ő a gyilkos -, de közvetett módon köze van a halálához, hiszen ő adta kedvesének a gyilkos tőrt.

Idő: a középkor (romantikára jellemző a középkori témaválasztás)

Helyszín: „a radványi sötét erdő” és a halott apjának főúri kastélya

Szerkezet: egyszálú, egyszólamú

3 részre osztható:

1. előzmény (1-3. vsz.) a múltra vonatkozik

2. jelen és a nyomozás (4-11. vsz.)

3. Abigél bűnhődése

Előadásmód:

-szaggatott, kihagyások jellemzik pl. Abigél nem tudta hogyan halt meg Benő („szeme villan, s tapad a tőrre”), csak a helyszínen tudatosul benne. Eszerint a tőr átadása és az öngyilkosság között el kellett telnie egy kis időnek, s Abigél nem volt a helyszínen

- balladai homály: Abigél esetében jelenik meg: miért volt Abigélnél tőr? Esetleg előre eltervelte? Vagy csak játszadozott kedvesével? stb.

Abigél esetében jelenik meg a bűn és bűnhődés: bűne a könnyelmű kijelentés („nosza hát!”), s büntetése sem marad el: megőrül „….szeme szokatlan lángot lövell(…)kacag és sír(….)” éppúgy, mint Ágnes asszony, aki szintén csak bűnrészes, s mindkét esetben a büntetés az őrület. (nem emberi, hanem isteni az igazságszolgáltatás)

Verselése: szimultán (időmértékesen és ütemhangsúlyosan is ritmizálható), strófákra tagolt

Rímképlete: a-b-a-b-b

Hangszimbolikájában is utal a középkori hangulatra.

Befejezés

Értelmezése: inkább veszteseket látunk, nem bűnösöket, Benő halála és Abigél megőrülése értelmetlen. A drámaiság a legerőteljesebb a három műnem közül.

Megoldási javaslat:

Fontos itt is,

- hogy ne a novella történetének ismételt leírása, hanem elemzése legyen!

- figyelj a két mű közös és eltérő vonásaira ill. ezek okaira

- a legjobban itt kell figyelni a logikai felépítésre: vagy egymást követően elemezd a műveket, a másodiknál mindig utalj vissza az előzőre

Vagy a két művet az adott szempontoknak megfelelően (pl. tanár, osztálytársak viszonya, cím, helyszín stb.) egymás mellett szerepeljen (ez jobb)

- befejezés: rövid, tömör, összefoglalás ill. válaszadás a címre

Bevezetés

- Karinthy a magyar klasszikus modernség alakja

- A Nyugat I. nemzedékének szerzője

- Kiemelkedő alkotásai az irodalmi paródiái

- Megjelenik az abszurd és a groteszk

- Legjelentősebb alkotása a Tanár úr kérem (1916)

Tárgyalás

Műfaj: karcolat

Cím: témamegjelölő

Ellentétes és párhuzamos is a két novella: szembeállítja a tanár és a diákok viselkedését, viszonyát

Elbeszélői nézőpont:

- Kívülállóként (E/3.) jelenik meg a főszereplő a többiek szemében (A jó tanuló felel)

- néhol azonosul a rossz tanulóval „lelki vívódásait” is ábrázolja

- azonosságok: ugyanabban a szituációban ábrázol két ellentétes jellemet ill. osztályt

A tanár, osztálytársak viszonyulása:

A jó tanulóhoz: szinte patetikus, ünnepélyes hangulatot ábrázol, felnagyít, mitizál Karinthy (gróf- grófnő) - ezek a komikum poétikai eszközei

A rossz tanuló felel c. karcolatban: a lefokozás, kisszerűség megjelenése, a felelés jelentőségének eltúlzása jelenik meg („a halálraítélt…”)

Erősíti a komikumot a rossz tanuló jellemének kifigurázása

A címszereplőkhöz való viszony:

A jó tanuló esetében: távolságtartó, mitizáló (l. a bevezető: „Kérd meg Steinmannt…”), ünnepélyes („ünnepélyes maga a tanár is”) - s ebből fakad a komikum

A rossz tanuló esetében: profanizált, leereszkedő, kisszerű - kisszerű célért „küzd”

Befejezés

Karinthy jelentősége - irodalmi paródiái miatt

Az irodalomhoz való kettős viszonya: egyszerre képes tárgyának rangot adni, ugyanakkor meg is fosztja attól.

Három értékelési szempontnak kell megfelelni: tartalom, szerkezet és nyelvezet.

Tartalmi elvárások: - a feladat értelmezése - nyelvi és irodalmi műveltség bizonyítása (releváns példák) - reflexió, állásfoglalás - fontos, hogy az egy mű értelmezésénél ill. az összehasonlító elemzésnél NE tartalmat írj, hanem a feladatnak és az elemzési szempontoknak megfelelően dolgozz! Szerkezet: - megfelelően tagolt, arányos fogalmazás (felvezetés, tárgyalás, befejezés aránya; a bekezdések szerkesztése) - rendezett íráskép - koherens szövegszerkezet (előre- és visszautalások, térbeli és időbeli viszonyok, kulcsszavak stb.) - az adott terjedelem megtartása (nem több, és lehetőleg nem kevesebb három oldalnál) Nyelvezet: - a köznyelvi norma használata (ne legyen benne szleng, divatszó stb.) - világos, lényegre törő előadásmód - egységes előadásmód (egyes vagy többes szám, esetleg személytelen lehet, de fontos az, hogy ne váltakozzon) - olvasható kézírás - ide számít a helyesírás is (sőt! a szövegértési rész is beleszámít)