Mónus Márton
A magyarérettségi első részének megoldását itt, a második rész megoldását pedig itt találjátok.
Dóczi Zita békéscsabai magyartanár szerint semmi csavar, semmi komoly buktatója nem volt az idei magyar érettséginek. A szövegértésnél egy-két feladatot tudott csak kiemelni, ami a megoldókulcs szempontjából érdekes lehet: Az egyik feladatnál külön címet kellett adni a bekezdéseknek, ez viszont erősen szubjektív lehet, így kérdés, hogy mire adnak majd pontot.
A szövegértés feladatrészt jónak, megoldhatónak értékelte Schiller Mariann, kiemelve, hogy komoly segítség volt a bekezdések számozása, amikre aztán a feladatoknál is hivatkoztak.
Dóczi szerint a szövegalkotásnál az érvelő fogalmazás volt a legizgalmasabb, ugyanis saját példákat kérve gondolkodásra is készteti a diákot, nem a tárgyi tudás száraz visszaadására, erre jó alapot adott az alapfelütés, hogy létezik-e véges számú kérdés, valamint a kételyekre építő gondolkodás miért és hogyan viszi közelebb az embert a tudáshoz.
Schiller Mariann szerint az érvelés „kínos” volt, mivel szerinte nem is érvelés, inkább igazolás volt. Azt is aggályosnak tartja, hogy drámai művekből kér a feladat hivatkozást, amit ez alapján fejből kéne ismernie a diákoknak. Hozzátette, a törvény szerint egyáltalán nem kötelező irodalmi témát feladni.
Az irodalmi példák között Goethe Faustja jó választás Dóczi szerint, mert Faust pont a tudásvágya miatt adta a lelkét az Ördögnek. Másik példa Madách Az ember tragédiája, mely korszakokon átívelő tanulási folyamatként is értelmezhető, ahogy Ádám és az emberiség keresi a válaszokat a lét értelmére.
Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellája kapcsán a mese és a valóság viszonyát kellett kibontania a diákoknak, Dóczi szerint ezt könnyen meg lehetett tenni, ugyanis a mesés elemek (számok, a hős próbája, alakváltozás, stb.) jól bemutathatók, elkülöníthetőek a mesétől idegen elemektől - például a hős jelleme és lustasága is ilyen elem lehet.
A legtöbb diák által választott Tamási-novella Schiller szerint becsapós lehet, hiszen amikre elsőre rájöhetnének a diákok a szövegből, azok már benne vannak a feladat leírásában (ilyen például, hogy a népmese hagyományait követi a mű).
Az összehasonlító elemzésben egy újabb elemet fedezett fel, hogy nem a műfaji összehasonlítás állt az elemzés középpontjában, hanem a téma, hogy mindkettőben művészek írnak művészeknek, így Vörösmarty Lisztnek, Illyés pedig Bartóknak. A korszakbeli (romantika, XX. század) jegyek mellett a stílus is meghatározó - Illyés szitokszavakat is használ. Dóczi szerint jól bemutatható volt, hogy a két költő a két zenészt hívja segítségül, hogy felrázzák a magyar társadalmat.
Schiller Mariann szerint az összehasonlító elemzésben közölt két vers igényes, szép, ám borzasztó nehéz. Volt olyan diák, aki a hosszúságától rettent meg, ám a szakember szerint ez éppen segít az elemzésben.
Schiller szerint összességében nem egyszerűbb, hanem szakszerűbb volt az idei magyarérettségi az előző évi feladatokkal összahasonlítva.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
