A magyarérettségi második részének megoldásai

A szövegértés 

megoldásait itt találjátok

.

Lehetséges válaszelemek:

-A vizsgázó reflektálása, reagálása a megadott Csoóri Sándor idézetben elhangzottakra

-Csoóri Sándor véleménye szerint a kérdezés nem feltétlenül tudatlanságra, tájékozatlanságra utal, hanem éppen ellenkezőleg, a kérdést feltevő érdeklődő magatartását bizonyítja

-Ő maga egyetért a kérdezéssel

-A másoknak feltett kérdéseink pozitívumai: bízunk abban, akitől kérdezünk, számít nekünk a véleménye, sőt kölcsönös a bizalom, a megbecsülés a két fél részéről

-A kérdések további pozitívumai: összefogást eredményez, tanácskozások, közös megbeszélések, viták bontakozhatnak ki belőle

-Akit folyton kérdések gyötörnek, esetleges hiányérzet is kialakulhat benne, folytonos tudásszomj gyötri, örökös elégedetlenséget is szülhet

-A vizsgázó fejtse ki saját, önálló véleményét a kérdések pozitív vagy negatív voltáról

-Miért jó, ha kérdezünk, és miért jó, ha nem?

-A kérdezés visz bennünket előre az életben, így gyarapítjuk tudásunkat, ismereteinket

-Ugyanakkor a mondás is igaz lehet: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.” Nem minden esetben kell kérdezni

A vizsgázó saját véleménykifejtése mellett személyes tapasztalatait, konkrét élményeit megoszthatja a témával kapcsolatban

-A vizsgázó tartsa szem előtt, hogy a megállapításait minden esetben példákkal támassza alá

Irodalmi példákkal való alátámasztás:

-Az irodalmi példákat a vizsgázó szabadon választhatja, epikai, lírai, drámai alkotások közül egyaránt, nincs kor- és műfaji megkötés sem

-Az irodalmi példák beemelésénél ügyeljen arra, hogy ne csak a szerző, műcím szerepeljen a fogalmazásban, hanem indoklást is szerepeltessen, hogy a példa miért helytálló

-Természetesen a megadott irodalmi példákon kívül más megoldások is elfogadhatóak

-Antik görög mítoszok, pl. Istenek születése mítosz (az embereket érdekelték, izgatták az őket körülvevő dolgok, jelenségek, mivel azonban még észérvekkel nem tudták ezeket megmagyarázni, megszülettek a mítoszok)

-Dante: Isteni színjáték (a középkori embert nagyon érdekelte a túlvilági lét, a mű nem más, mint Dante képzeletbeli utazása a túlvilágon)

-Goethe: Faust (Faustot a mű során folyamatosan kérdések gyötrik, még a lelkét is képes eladni az ördögnek, csak hogy önmarcangoló kérdéseire választ kapjon)

-Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Filozófiai kérdésekre keresi a választ, legfőbb kérdése: mi a boldogság, elérhető-e a boldogság, érdemes-e küzdeni érte?)

-Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (felteszi a kérdést: Mi dolgunk a világon? Küzdeni)

-Madách Imre: Az ember tragédiája (Ádám a történelmi színekben az emberiség jövőjét kutatja, érdemes-e küzdeni érte? A mű végén Istenhez fordul, tőle vár választ)

-Babits Mihály: Esti kérdés (a világ állandó körforgásáról beszél, mi az értelme, célja?)

-József Attila utolsó vershármas (önmagának feltett, önkínzó, önmarcangoló kérdések, mit hibázott el az életben?)

-Radnóti Miklós költészete (felmerül a kérdés, milyen sors vár rá? Determinálódott a sorsa vagy ő maga tudja-e azt befolyásolni, irányítani?)

Lehetséges elemzési szempontok:

- Az elbeszélésben számos népmesei, mesei motívum alkalmazása megtalálható

Ilyen például a meseszámok visszatérő, többszöri, valószínűleg tudatos alkalmazása

„Aludt hét esztendeig.”

„Hét esztendőt aludt által.”

„kilenc nap és kilenc éjjel”

Ezeknek a meseszámoknak az alkalmazásával nemcsak a történet meseszerűvé varázsolása lehet a célja, hanem érzékeltetheti az idő múlását is, ami visszarántja az olvasót a valóságba

- Továbbá meseszerű a történetfűzés, „ment, mendegélt” kifejezés használatával is erre utal

- Gyurkának többszöri megmérettetésen, próbatételeken kell átesnie

- Mesébe illő történések, Gyurka hallá, illetve madárrá változik

- Gyurka elindul szerencsét próbálni, ahogy a főhős a mesékben szokott, közben nehézségekbe, akadályokba, elvégzendő feladatokba botlik, amelyeket teljesítenie kell

- Amiben eltér Gyurka egy szokványos mesebeli szereplőtől, hogy az elé gördülő akadályokat, próbatételeket nem feltétlenül teljesíti

- Az elbeszélés olvasása közben többször felmerülhet bennünk a kérdés, hogy Gyurka valóban pozitív szereplő-e

- Többször lustának, léhűtőnek tűnik, a feladatait nem végzi el

- A befejezésben a mesehős megkapja megpróbáltatásaiért méltó jutalmát, ez általában a lány, mesékben a királylány keze

- Amiben nem szokványos a befejezés, tehát eltér a mesék fűzésétől, hogy a befejezés kicsit hirtelen, váratlan fordulatot vesz

- Gyurka madár alakjában a leány kebelében találja meg magának a világban a megfelelő helyet

-A vissza nem változást értelmezhetjük szimbolikusan is: a valódi világban nem fürdőzhetne a leány kebelei között kedvére, ez csak a mesében, az álmában lehetséges

-Erre utal az utolsó mondat megállapítása is: álmodozás és földi világ szembeállítása

-A cím is erre utal: Szerencsés Gyurka, vagyis nagyon szerencsésnek mondhatja magát a világban az az ember, aki rátalál a boldogságra, békére, nyugalomra, ez csak kevés embernek adatik meg

- A befejezés ugyanakkor úgy is értelmezhető, hogy vegyük talán kicsit könnyedébben az életet, élvezzük azt, érezzük jól magunkat az életünk során

Lehetséges megközelítések:

- Vörösmarty a magyar romantika vezéregyénisége, 1840-ben írta a költeményt

- Megjeleníti a múltat, mint idősíkot, amelyben a magyar nép félresiklott, elhibázott lépéseiről ír

- Kérdést fogalmaz meg a zeneszerzőhöz, hogy a műveivel képes lesz-e felrázni a hazát?

- „Van- e hangod?” kérdés többszöri megismétlésével a célja a figyelemfelkeltés, nyomatékosítás

- Valószínűsíthető, hogy Vörösmarty tiszteli a zeneszerző munkásságát, ebből energikusságát, megrázó, figyelemfelkeltő hangzását emeli ki

- A magyarsággal szemben Vörösmarty konkrét kritikáit fogalmazza meg: „Bűneink” súlya nyomasztja, illetve a „tettlen nyugalom” vagyis hogy nem vagyunk képesek kiállni magunkért, a sorsunkat nem tudjuk irányítani

- Abban bízik, hogy a zeneszerző műveivel pozitív hatást tud elérni

- A 3. versszaktól kezdve a „Jobb korunk jött” sorral egy pozitívabb nézőpontot vezet be

- Az újra kifejezés alkalmazásával is érzékelteti az egyébként Vörösmartyra jellemző küzdő, pozitív létszemléletet, „Újra égünk őseink honáért”

- Buzdító, tettekre sarkalló sorok következnek, amelyhez nagy mértékben hozzájárul Liszt zenéje

- Ódai, magasztos, emelkedett hangvétel, szinte rapszodikus feszültséggel

- A versszerkesztés ugyanakkor, kicsit ellentmondva a tartalomnak, ránézésre kiegyensúlyozottságot, nyugalmat tükröz

- Pontos, precíz szerkesztésmód, ami szemben áll a tartalmi feszültséggel

- Illyés Gyula a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja, József Attila kortárs, jó barátja.

- Illyés Gyula: Bartók című költeménye számos hasonlóságot és persze különbséget is mutat a fent említett Vörösmarty művel

- Illyés is a cselekvésre, az aktivitásra buzdít, Vörösmartyhoz hasonlóan a zeneszerző kiváló, figyelemfelkeltő munkái által

- Illyés munkáját, feladatát az orvos, doktor feladatához hasonlítja: zenéjével gyógyít, sebeket kötöz be

- Bartók műveit ő is figyelemfelkeltőnek, felrázónak tartja

- Többször alkalmazza a hangzavar kifejezést, amivel arra utal, hogy a népet fel kell rázni

- A megdöbbentés, megbotránkoztatás sem áll tőle távol, „Szitok szavak” alkalmazásával is ez a figyelemfelkeltés a célja

- Műfajilag rapszodikus, magasztos, emelkedett, ugyanakkor zaklatott, indulatos hangvételű, ebben is párhuzamot vonhatunk az előző költeménnyel

- Szerkezete inkább szabad versformára emlékeztető, hosszabb rövidebb sorok szabálytalan váltakozása, versszakok kiegyenlítetlensége

- Bartókot igaz magyarnak tartja: „Hű magyar” kifejezéssel utal erre, a magyarok számára hiteles, követendő példa. Kérdéseket tesz fel, ezek célja ugyancsak a figyelemfelkeltés, elgondolkodtatás. Filozófiai kérdések: Mi lesz a magyarság sorsa, jövője?