Komoly probléma van az idei magyarérettségivel egy szakmai szervezet szerint

Alkalmatlan volt a középiskolások tudásának mérésére az idei középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsora, a...

  • Eduline
A magyarérettségi feladatsora. Nem először éri kritika
Túry Gergely

Alkalmatlan volt a középiskolások tudásának mérésére az idei középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsora, a kérdések megfogalmazása és a megoldókulcs több helyen pontatlan és hiányos volt – állítja a Nyelvtudásért Egyesület.

A megoldókulcs „merevsége sem az egyéni gondolkodásmód, sem a kreatív magyartanítás eredményeinek értékelésére sem volt alkalmas, ráadásul a teszteléssel szembeni alapvető elvárásoknak sem felelt meg” – olvasható az eduline-nak eljuttatott közleményben.

A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület szakértői tartalmi és méréstechnikai szempontból is megvizsgálták a középszintű magyarérettségi feladatait. „Az idén választott szöveg – a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv létrejöttének leírása – komoly kihívást jelentett a vizsgázóknak, nem is annyira hossza (2,5 gépelt oldal), mint inkább az élő, beszéd nyelvre jellemző, helyenként pongyola és gyakran sejtelmeskedő fogalmazásmódja miatt” – írták.

A Magyartanárok Egyesülete is kritizálta a tesztet
Május közepén a Magyartanárok Egyesülete kérte arra az Oktatási Hivatalt, hogy egészítse ki a középszintű magyarérettségi javítókulcsát. A Nyelvtudásért Egyesülethez hasonlóan az első, az ötödik és a tizedik feladatot tartották problémásnak, szerintük a megoldókulcs túlságosan szigorú. Az Oktatási Hivatal egy nappal később úgy reagált: nem változtatnak a javítókulcson.

Az első feladatban a vizsgázóknak az alapszöveghez kapcsolódó hét megállapítást kellett időben sorba rendezni, a szervezet szerint a szöveg több bekezdés esetében semmilyen segítséget nem nyújtott az időbeliség megállapítására. „A sorba rendezendő megállapítások maguk is pontatlanok voltak, a megadott szövegen túllépve, több esetben a feladatíró szubjektív szövegértelmezését vitték új elemként a feladványba” – mondta Rozgonyi Zoltán, az egyesület elnöke.

A közleményben az áll, hogy az a diák, aki a megoldókulcs szerinti lista első elemét nézte el, jó eséllyel 0 pontot szerzett, függetlenül attól, hogy a lista többi elemét egyébként jó sorrendbe rakta-e, hiszen ezek mindegyike „elcsúszott”, így hibás sorszámot kapott megoldásában. Az viszont, aki a megoldókulcs szerinti megoldásban a sor végére kerülő tételeket rontotta el, a maximális 7-ből akár 5 pontot is megszerezhetett, miközben azonos arányban adtak helyes és helytelen válaszokat. 

„A szövegértés első és egyben legmagasabb pontértékű feladata jól szemlélteti azt, amikor a tudásmérési, tesztelési szakismeret hiányát a feladatok szigorú előtesztelésének elmulasztása súlyosbítja” – tette hozzá.

Az egyesület szerint a szövegértési rész harmadik feladatát (ahol a „lenni vagy nem lenni” idézetről kellett Kosztolányira vagy Shakespeare-re asszociálni) nem kellett volna értékelni, ahogy a teljes első feladatot, és ugyanígy kellett volna eljárni az ötödik és a tizedik – számos középiskolai tanár és a Magyartanárok Egyesülete által is kifogásolt – kérdésével is.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.