A magyarérettségi feladatsora. Nem először éri kritika
Túry Gergely
Alkalmatlan volt a középiskolások tudásának mérésére az idei középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsora, a kérdések megfogalmazása és a megoldókulcs több helyen pontatlan és hiányos volt – állítja a Nyelvtudásért Egyesület.
A megoldókulcs „merevsége sem az egyéni gondolkodásmód, sem a kreatív magyartanítás eredményeinek értékelésére sem volt alkalmas, ráadásul a teszteléssel szembeni alapvető elvárásoknak sem felelt meg” – olvasható az eduline-nak eljuttatott közleményben.
A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület szakértői tartalmi és méréstechnikai szempontból is megvizsgálták a középszintű magyarérettségi feladatait. „Az idén választott szöveg – a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv létrejöttének leírása – komoly kihívást jelentett a vizsgázóknak, nem is annyira hossza (2,5 gépelt oldal), mint inkább az élő, beszéd nyelvre jellemző, helyenként pongyola és gyakran sejtelmeskedő fogalmazásmódja miatt” – írták.
Az első feladatban a vizsgázóknak az alapszöveghez kapcsolódó hét megállapítást kellett időben sorba rendezni, a szervezet szerint a szöveg több bekezdés esetében semmilyen segítséget nem nyújtott az időbeliség megállapítására. „A sorba rendezendő megállapítások maguk is pontatlanok voltak, a megadott szövegen túllépve, több esetben a feladatíró szubjektív szövegértelmezését vitték új elemként a feladványba” – mondta Rozgonyi Zoltán, az egyesület elnöke.
A közleményben az áll, hogy az a diák, aki a megoldókulcs szerinti lista első elemét nézte el, jó eséllyel 0 pontot szerzett, függetlenül attól, hogy a lista többi elemét egyébként jó sorrendbe rakta-e, hiszen ezek mindegyike „elcsúszott”, így hibás sorszámot kapott megoldásában. Az viszont, aki a megoldókulcs szerinti megoldásban a sor végére kerülő tételeket rontotta el, a maximális 7-ből akár 5 pontot is megszerezhetett, miközben azonos arányban adtak helyes és helytelen válaszokat.
„A szövegértés első és egyben legmagasabb pontértékű feladata jól szemlélteti azt, amikor a tudásmérési, tesztelési szakismeret hiányát a feladatok szigorú előtesztelésének elmulasztása súlyosbítja” – tette hozzá.
Az egyesület szerint a szövegértési rész harmadik feladatát (ahol a „lenni vagy nem lenni” idézetről kellett Kosztolányira vagy Shakespeare-re asszociálni) nem kellett volna értékelni, ahogy a teljes első feladatot, és ugyanígy kellett volna eljárni az ötödik és a tizedik – számos középiskolai tanár és a Magyartanárok Egyesülete által is kifogásolt – kérdésével is.
