A fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű magyarérettségi szóbeli tételsorát is nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal - itt találjátok a listát. Azok, akik a saját középiskolájukban érettségiznek, az intézmény szaktanárai állítják össze a tételsort.
IRODALOM
ÉLETMŰVEK
1. Petőfi Sándor tájköltészete
2. Arany János nagykőrösi balladáinak műfaji és tematikus jellemzői
3. A lírai én és az Isten viszonya Ady Endre költészetében
4. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában
5. Lélek- és társadalomrajz Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében
6. A nemzeti és közösségi problémák művészi ábrázolása József Attila kései (1935–37) költészetében
PORTRÉK
7. Bűnbánat és könyörgés Balassi Bálint istenes verseiben
8. Történelmi látomások Vörösmarty Mihály Szózat és Előszó című versében
9. Az elbeszélésmód sajátosságai Mikszáth Kálmán A jó palócok című kötetének néhány novellája alapján
10. Az antik műfaji hagyományok továbbélése Radnóti Miklós költészetében
LÁTÁSMÓDOK
11. Két világ, kétféle értékrend Jókai Mór Az arany ember című regényében
12. A groteszk ábrázolásmód Örkény István egyperces alkotásaiban
13. Az iskola és a kamaszkor megidézése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetének karcolataiban
A KORTÁRS IRODALOMBÓL
14. Emberi sorsok ábrázolása Szabó Magda Régimódi történet című regényében
VILÁGIRODALOM
15. Műfaji jellemzők Homérosz Iliász vagy Odüsszeia című eposzának részletei alapján
16. A romantikus világlátás sajátosságai E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép című regényében
SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET
17. A történeti színek szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében
18. A komikum forrásai Molière egy szabadon választott drámájában
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
19. A nyomozó alakjának megteremtése Edgar Allen Poe A Morque utcai kettős gyilkosság című novellájában
INTERKULTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS REGIONÁLIS KULTÚRA
20. Egy, a tájhoz, régióhoz, településhez kötődő jelentősebb kulturális esemény ismertetetése
MAGYAR NYELV
EMBER ÉS NYELV
1. A nyelvi jelrendszer
2. A nyelv és a beszéd
A KOMMUNIKÁCIÓ
3. A közlésfolyamat tényezői
4. A kommunikáció funkciói
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
5. A Halotti beszéd és könyörgés nyelvi jellemzői
6. A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom jelentősége és módszerei
NYELV ÉS TÁRSADALOM
7. Nyelvjárás és norma viszonya a mai magyar nyelvben
8. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra
9. A társadalmi nyelvváltozatok
A NYELVI SZINTEK
10. Hangok és beszédhangok
11. Az összetett mondatok típusai
12. A toldalékok fajtái
13. A szókészlet rétegei
A SZÖVEG
14. Szóbeli és írásbeli szövegek alapvető különbségei
15. A szövegösszetartó erő fajtái és szerepe
A RETORIKA ALAPJAI
16. A szónoki beszéd felépítése
17. A szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig
STÍLUS ÉS JELENTÉS
18. Hangalak és jelentés viszonya
19. Alakzatok a költői és a hétköznapi nyelvben
20. Az állandósult szókapcsolatok
A 2012-es magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsokat itt és itt nézhetitek meg, az emelt szintű magyarérettségi tételcímeit pedig itt nézhetitek meg.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
