Itt találjátok a középszintű magyarérettségi tételsorát

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű magyarérettségi szóbeli tételsorát is nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal - itt találjátok a listát. Azok, akik a saját középiskolájukban érettségiznek, az intézmény szaktanárai állítják össze a tételsort.

  • Eduline
A középszintű magyarérettségi tételcímeit is nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal - itt találjátok a listát
Túry Gergely

IRODALOM

ÉLETMŰVEK

1. Petőfi Sándor tájköltészete

2. Arany János nagykőrösi balladáinak műfaji és tematikus jellemzői

3. A lírai én és az Isten viszonya Ady Endre költészetében

4. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában

5. Lélek- és társadalomrajz Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében

6. A nemzeti és közösségi problémák művészi ábrázolása József Attila kései (1935–37) költészetében

PORTRÉK

7. Bűnbánat és könyörgés Balassi Bálint istenes verseiben

8. Történelmi látomások Vörösmarty Mihály Szózat és Előszó című versében

9. Az elbeszélésmód sajátosságai Mikszáth Kálmán A jó palócok című kötetének néhány novellája alapján

10. Az antik műfaji hagyományok továbbélése Radnóti Miklós költészetében

LÁTÁSMÓDOK

11. Két világ, kétféle értékrend Jókai Mór Az arany ember című regényében

12. A groteszk ábrázolásmód Örkény István egyperces alkotásaiban

13. Az iskola és a kamaszkor megidézése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetének karcolataiban

A KORTÁRS IRODALOMBÓL

14. Emberi sorsok ábrázolása Szabó Magda Régimódi történet című regényében

VILÁGIRODALOM

15. Műfaji jellemzők Homérosz Iliász vagy Odüsszeia című eposzának részletei alapján

16. A romantikus világlátás sajátosságai E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép című regényében

SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET

17. A történeti színek szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében

18. A komikum forrásai Molière egy szabadon választott drámájában

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

19. A nyomozó alakjának megteremtése Edgar Allen Poe A Morque utcai kettős gyilkosság című novellájában

INTERKULTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS REGIONÁLIS KULTÚRA

20. Egy, a tájhoz, régióhoz, településhez kötődő jelentősebb kulturális esemény ismertetetése

MAGYAR NYELV

EMBER ÉS NYELV

1. A nyelvi jelrendszer

2. A nyelv és a beszéd

A KOMMUNIKÁCIÓ

3. A közlésfolyamat tényezői

4. A kommunikáció funkciói

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A Halotti beszéd és könyörgés nyelvi jellemzői

6. A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom jelentősége és módszerei

NYELV ÉS TÁRSADALOM

7. Nyelvjárás és norma viszonya a mai magyar nyelvben

8. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

9. A társadalmi nyelvváltozatok

A NYELVI SZINTEK

10. Hangok és beszédhangok

11. Az összetett mondatok típusai

12. A toldalékok fajtái

13. A szókészlet rétegei

A SZÖVEG

14. Szóbeli és írásbeli szövegek alapvető különbségei

15. A szövegösszetartó erő fajtái és szerepe

A RETORIKA ALAPJAI

16. A szónoki beszéd felépítése

17. A szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

STÍLUS ÉS JELENTÉS

18. Hangalak és jelentés viszonya

19. Alakzatok a költői és a hétköznapi nyelvben

20. Az állandósult szókapcsolatok

A 2012-es magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsokat itt és itt nézhetitek meg, az emelt szintű magyarérettségi tételcímeit pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.