Itt vannak az emelt szintű magyarérettségi szóbeli tételei

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal az emelt szintű magyarérettségi szóbeli tételeinek címét - itt találjátok a teljes listát.

  • Eduline
Június 7. és 13. között tartják az emelt szintű szóbeliket. Itt találjátok a tételcímeket irodalomból és nyelvtanból
Fazekas István

IRODALOM

ÉLETMŰVEK

1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban

2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén című kötetében

4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától

5. Kosztolányi Dezső Számadás című kötetének nyelvi-stilisztikai és világképi jellemzői

6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37) költészetében

PORTRÉK

7. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában

8. Romantikus világszemlélet és képalkotás Vörösmarty Mihály költészetében a Szózattól a Fogytán van napod…-ig

9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban

10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában

LÁTÁSMÓDOK

11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

12. Avantgárd világlátás és ábrázolásmód Kassák Lajos A ló meghal madarak kirepülnek című alkotásában

13. Létértelmezés és költői nyelv Pilinszky János Harmadnapon című kötetében

KORTÁRS IRODALOM

14. Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskötetének poétikai sajátosságai

15. Elbeszélésmód és történetvezetés Gion Nándor Virágos katona című regényében

VILÁGIRODALOM

16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján

17. Az emberi szabadság ellentmondásai Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében

SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET

18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

19. Történelem- és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában

MAGYAR NYELV

EMBER ÉS NYELV

1. A beszéd mint cselekvés

2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben

KOMMUNIKÁCIÓ

3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői

4. A tömegkommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban

6. A nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése

7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai jellemzői

NYELV ÉS TÁRSADALOM

8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma

9. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei

A NYELVI SZINTEK

10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei

11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban

12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe

13. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai

A SZÖVEG

14. A lineáris és a globális kohézió

15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása

16. Az intertextualitás jelensége és stílushatása

A RETORIKA ALAPJAI

17. Az érvelés fajtái és módszerei

18. A szónoki beszéd megalkotásának menete, a beszéd felépítése

STÍLUS ÉS JELENTÉS

19. A társalgási és a hivatalos stílusréteg jellemzőinek összevetése

20. A szövegelrendezés, az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai

A tételekhez kapcsolódó feladatok nem nyilvánosak. A magyar nyelv tételekhez és az irodalom tételekhez is egy-egy feladat tartozik. A feladatokhoz felvezető idézet, bázisszöveg kapcsolódik; a vizsgázónak ezekre reflektálva, a feladatban megjelölt módon kell kifejtenie gondolatait. A 2012-es magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot itt és itt találjátok.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.