Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Június 7. és 13. között tartják az emelt szintű szóbeliket. Itt találjátok a tételcímeket irodalomból és nyelvtanból
Fazekas István
IRODALOM
ÉLETMŰVEK
1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén című kötetében
4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától
5. Kosztolányi Dezső Számadás című kötetének nyelvi-stilisztikai és világképi jellemzői
6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37) költészetében
PORTRÉK
7. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában
8. Romantikus világszemlélet és képalkotás Vörösmarty Mihály költészetében a Szózattól a Fogytán van napod…-ig
9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban
10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában
LÁTÁSMÓDOK
11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
12. Avantgárd világlátás és ábrázolásmód Kassák Lajos A ló meghal madarak kirepülnek című alkotásában
13. Létértelmezés és költői nyelv Pilinszky János Harmadnapon című kötetében
KORTÁRS IRODALOM
14. Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskötetének poétikai sajátosságai
15. Elbeszélésmód és történetvezetés Gion Nándor Virágos katona című regényében
VILÁGIRODALOM
16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján
17. Az emberi szabadság ellentmondásai Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében
SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET
18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában
19. Történelem- és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában
MAGYAR NYELV
EMBER ÉS NYELV
1. A beszéd mint cselekvés
2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben
KOMMUNIKÁCIÓ
3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői
4. A tömegkommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban
6. A nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése
7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai jellemzői
NYELV ÉS TÁRSADALOM
8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma
9. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei
A NYELVI SZINTEK
10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei
11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban
12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe
13. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai
A SZÖVEG
14. A lineáris és a globális kohézió
15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása
16. Az intertextualitás jelensége és stílushatása
A RETORIKA ALAPJAI
17. Az érvelés fajtái és módszerei
18. A szónoki beszéd megalkotásának menete, a beszéd felépítése
STÍLUS ÉS JELENTÉS
19. A társalgási és a hivatalos stílusréteg jellemzőinek összevetése
20. A szövegelrendezés, az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai
A tételekhez kapcsolódó feladatok nem nyilvánosak. A magyar nyelv tételekhez és az irodalom tételekhez is egy-egy feladat tartozik. A feladatokhoz felvezető idézet, bázisszöveg kapcsolódik; a vizsgázónak ezekre reflektálva, a feladatban megjelölt módon kell kifejtenie gondolatait. A 2012-es magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot itt és itt találjátok.
