Lázár is nekiment Hoffmann Rózsának a 2012-es keretszámok miatt

Az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok...

  • MTI
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok meghatározásakor – nyilatkozta Lázár János a Népszabadságnak adott interjújában.

A Fidesz frakcióvezetője azt valószínűsíti, hogy Magyarországon a társadalmi csoportok nagy része előtt bezárul a jogászképzés lehetősége, és társadalmi értelemben zárt, homogén jogász-közgazdász társadalom alakul ki.

"Ami azt jelenti, hogy egy falusi szegény gyerekből lehet, hogy lesz mérnök vagy pedagógus, de jogász nem. Az  is probléma, hogy ha középosztálybeli családok, amelyek fizetésre kényszerülnek, nem azt nézik, melyik magyarországi egyetemre menjen a gyerekük, hanem azt, hogy melyik külföldire. Ezzel sokat veszíthetünk" – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint a keretszámokat a miniszterelnök iránymutatása alapján határozták meg, Lázár János azt mondta: "az államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot, de a kormánydöntés megszületett. A kételyeimet meg fogom osztani az államtitkár asszonnyal is, mert sok képviselőtársam hasonló aggályokat oszt" - fogalmazott.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.