Ezernégyszáz államilag támogatott és ötszáz önköltséges hely lesz 2013-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem...
Ezernégyszáz államilag támogatott és ötszáz önköltséges hely lesz 2013-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapképzésein, mesterképzésekre ötszáz államilag támogatott és kétszáz önköltséges hallgatót vesznek fel az idén - mondta Patyi András, az intézmény rektora az MTI-nek.
Patyi András hozzátette: 2013 szeptemberétől új összetételű szakok, szakirányok is indulnak az egyetemen. A képzések követelményeit az országos szervezetek alakították ki, ami belépőt jelent az ottani karrierre; példaként említette, hogy olyan honvédtiszteket képeznek, akiket a Magyar Honvédség alkalmazni szeretne.
A katasztrófavédelmi alapképzési szakon három új szakirány indul, az iparbiztonsági, mentésirányítási és tűzvédelmi, továbbá a műveleti; a katonai képzéseknél pedig újraakkreditálták a katonai vezető alapszakokat és háromról négy évre emelkedett a képzési idő.
Kitért arra is, hogy 2005-ig csak a jogelőd intézményükben volt igazgatásszervezői képzés. Ezt a törvény nem állította vissza, de a férőhelyek jelentős részét az egyetem kapta meg a közigazgatási és igazságügyi minisztertől. A többi egyetemen csak fizetős formában lehet igazgatásszervezést tanulni - itt olvashatjátok el összefoglalónkat arról, hogy a Debreceni Egyetem képzésére hányan juthatnak be 2013-ban.
Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ösztöndíjai kiemelkedőek, a karok között ugyanakkor eltérőek a juttatások - ahogy a terhelés is. A honvédtisztek a hivatásos állomány tagjaként lakhatást, élelmezést és pénzbeli illetmény is kapnak, a rendészeti kar hallgatóit pedig a majdani munkáltatójuk támogatja. A közigazgatási kar diákjai közvetlenül az egyetemtől részesülhetnek ösztöndíjban, a tanulmányi eredményüktől és a szociális helyzetüktől függően.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
