Ennyi államilag támogatott hely lesz 2013-ban a közszolgálati egyetemen

Ezernégyszáz államilag támogatott és ötszáz önköltséges hely lesz 2013-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem...

  • eduline/mti
Évnyitó a közszolgálati egyetemen. Szeptembertől 1400 elsőéves tanulhat államilag finanszírozott formában
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ezernégyszáz államilag támogatott és ötszáz önköltséges hely lesz 2013-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapképzésein, mesterképzésekre ötszáz államilag támogatott és kétszáz önköltséges hallgatót vesznek fel az idén - mondta Patyi András, az intézmény rektora az MTI-nek.

Patyi András hozzátette: 2013 szeptemberétől új összetételű szakok, szakirányok is indulnak az egyetemen. A képzések követelményeit az országos szervezetek alakították ki, ami belépőt jelent az ottani karrierre; példaként említette, hogy olyan honvédtiszteket képeznek, akiket a Magyar Honvédség alkalmazni szeretne.

A katasztrófavédelmi alapképzési szakon három új szakirány indul, az iparbiztonsági, mentésirányítási és tűzvédelmi, továbbá a műveleti; a katonai képzéseknél pedig újraakkreditálták a katonai vezető alapszakokat és háromról négy évre emelkedett a képzési idő.

Kitért arra is, hogy 2005-ig csak a jogelőd intézményükben volt igazgatásszervezői képzés. Ezt a törvény nem állította vissza, de a férőhelyek jelentős részét az egyetem kapta meg a közigazgatási és igazságügyi minisztertől. A többi egyetemen csak fizetős formában lehet igazgatásszervezést tanulni - itt olvashatjátok el összefoglalónkat arról, hogy a Debreceni Egyetem képzésére hányan juthatnak be 2013-ban.

Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ösztöndíjai kiemelkedőek, a karok között ugyanakkor eltérőek a juttatások - ahogy a terhelés is. A honvédtisztek a hivatásos állomány tagjaként lakhatást, élelmezést és pénzbeli illetmény is kapnak, a rendészeti kar hallgatóit pedig a majdani munkáltatójuk támogatja. A közigazgatási kar diákjai közvetlenül az egyetemtől részesülhetnek ösztöndíjban, a tanulmányi eredményüktől és a szociális helyzetüktől függően.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.