Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Negyedik rész: közigazgatás-szervező.
A közigazgatás-szervező szak jó választás, ha érdekel titeket a közszféra, valamint a jog, hiszen az alapképzésen nemcsak alkotmányjogot, alkotmánytörténeti és közigazgatás-történeti ismeretek kell elsajátítanotok, hanem közigazgatástant és EU-jogot is tanulnotok kell. Két szakirány közül választhattok: általános igazgatási és nemzetközi közigazgatási.
Közigazgatás-szervezést az ország több egyetemén tanulhattok - így például a Miskolci Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetemen.
Elhelyezkedés
Az alapképzés elvégzése után ügyintézői munkát végezhettek polgármesteri hivatalokban, illetve területi és járási államigazgatási szerveknél a legkülönbözőbb szakterületeken. Gazdasági társaságok, bankok, vezetési központok ugyancsak alkalmaznak igazgatási szakembereket.
A pályakövetési rendszer 2012-es adatai alapján a friss diplomások havonta nettó 162-165 ezer forintot keresnek – persze az összeg a szakiránytól is függ. Mit tanulnak a szabadbölcsészek? Cikksorozatunk első részét itt találjátok.
Mit tanulnak a műszaki menedzserek? Cikksorozatunk második részéből megtudhatjátok. Arról pedig itt olvashattok, hogy milyen tantárgyakra számíthatnak az andragógia szakosok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
