Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Negyedik rész: közigazgatás-szervező.
A közigazgatás-szervező szak jó választás, ha érdekel titeket a közszféra, valamint a jog, hiszen az alapképzésen nemcsak alkotmányjogot, alkotmánytörténeti és közigazgatás-történeti ismeretek kell elsajátítanotok, hanem közigazgatástant és EU-jogot is tanulnotok kell. Két szakirány közül választhattok: általános igazgatási és nemzetközi közigazgatási.
Közigazgatás-szervezést az ország több egyetemén tanulhattok - így például a Miskolci Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetemen.
Elhelyezkedés
Az alapképzés elvégzése után ügyintézői munkát végezhettek polgármesteri hivatalokban, illetve területi és járási államigazgatási szerveknél a legkülönbözőbb szakterületeken. Gazdasági társaságok, bankok, vezetési központok ugyancsak alkalmaznak igazgatási szakembereket.
A pályakövetési rendszer 2012-es adatai alapján a friss diplomások havonta nettó 162-165 ezer forintot keresnek – persze az összeg a szakiránytól is függ. Mit tanulnak a szabadbölcsészek? Cikksorozatunk első részét itt találjátok.
Mit tanulnak a műszaki menedzserek? Cikksorozatunk második részéből megtudhatjátok. Arról pedig itt olvashattok, hogy milyen tantárgyakra számíthatnak az andragógia szakosok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
